Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek!
1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett
forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves
szabadságküzdelmének.
A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a
magyarság szellemi életének központjába, a pesti megmozdulás fő
szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai
Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a
forradalom „akcióterve”: a szervezők először a tanuló ifjúságot
szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos
nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és
Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig
szimbolizálják március 15-ét.
Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést
hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos
megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el
versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen
elhangzott. A Múzeum-kertből a tömeg a Városházára, majd Budára, a
Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics
Mihályt. A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József
darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, ezt azonban valószínűleg
félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben
Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, a
forradalom vérontás nélkül zajlott.
A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i
országgyűlési beszéde bírt, melynek reformkövetelései, igaz, jóval
radikálisabb formában, a Tizenkét pontban jelentek meg. A bécsi
események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegyűlő
értelmiségi körnek, mely a kedvezőtlen időjárás ellenére eredménnyel
szervezkedett (március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami hozzájárult
a tüntetés sikeréhez). A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi
rendi országgyűlésre is, döntő győzelemre segítve a reformok pártján
állókat.
V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte
visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost
miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős
ministeriumot (kormányt). A pesti forradalomnak is köszönhető az
áprilisi törvények megszületése (április 11.), amelyek eltörölték az
elavult, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehetőséget
biztosítottak a polgári fejlődésre egy majdnem teljesen önálló
Magyarország számára.
Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek, mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt.
Szerző: Tarján M. Tamás
Forrás:Internet
Kapcsolódó hírek:
Beköszöntött az ősz.
A VERS NÉMA...
Tanulságos tőrténet......
Ma kereken száz éve, 1914. július 17-én született Tolnay Klári.