Szathmáry Olga Ottilia
Véges-végtelenre ébredés

Véges-végtelenre való ébredésem vád!
Átvirrasztott szellemjárta éjeken, fáj.
Feledni szerelemnek hitt vágyálmom?
Szűzi tisztán őrzöm, nem lehet kopott.


Gonoszok ármánya mindent bemocskolt.
Ablakkeret-szívemben

perceg szú ette bú.
Lelkemben félelmetes kimenekülési út.
Ébredésem valós végtelenre, oly botor.


Zsigerek bizsergés-tánca

el nem múlón,
agyam lélekháborúja nemlétért harcol.
Csatát vív szeretet és

féltés utáni éhség.

2019.07.27-én 18 órakor Vírus Café Ver-Deco Galériában

  (Cím: 1092 Budapest, Ferenc krt. 32.)

"Tűzforró nyár" címmel megnyílt

csoportos kiállításunkon:

-Czeglédiné Kenyeres Réka; Galambosi Gabriella; Magyony Henriett> Szathmáry Olga Ottilia-  

látható alkotásaimból ízelítő...

Szathmáry Olga Ottilia-

Megtekinthető 2019. augusztus 23-áig!

 A kiállítást Bruder Károly a Galéria megbízott vezetője nyitotta meg.

Kedves Ismerőseim! Barátaim!

 
Tisztelettel invitállak :

2019. július 27-én 18 órakor kezdődő kiállításomra,
mely előreláthatóan 1 hónapig tart...

Helyszín: Vírus Café Ver-Deco Galéria
Címe: 1092 Budapest, Ferenc krt. 32.

Köszönöm Brúder Károly - a Ver-Deco Művészeti Alkotó Közösség Egyesület Alelnökének a meghívását Vírus Café Ver-Deco Galériában (1092 Budapest, Ferenc krt. 32.) történő kiállításra!

Kiállítók:
- Czeglédiné Kenyeres Réka;
- Gabriella Galambosi
- Magony Henriett és
- Szathmáy Olga Ottilia

művészekkel való közös kiállításunkon személyesen így együtt mutathatjuk be képeinket a Kiállítás megnyitóján, valamint akik ellátogatnak a későbbiekben és megtisztelnek figyelmükkel...

Szathmáry Olga Ottilia

Fény vezérel

(4/4-es ütemhangsúlyos)

Hold fénye

megigézett.

Csillagos éj

csodás remény!

Szívemben él

rózsabimbó,

éjszakánként

illatontón.

Furulyahang,

ha felharsan

Éjkirálynő

én őrizőm.

Szerelmes szív

örökké hív.

Fabáb táncol,

ki leláncolt.

Sötét bánat

húz mélyébe.

Lelkem sebe

meggyógyulhat?

Ábránd csupán

a szerelem?

Szathmáry Olga Ottilia

Pipacs nyílik mégis szívemben

Kiüresedett lelkem, rongyosan

batyumban hordom, vállamon.

Viharfelhők kísérnek utamon.

Néha kitekint mögülük a nap.

Szürke-fekete varjúk sereglenek szikkadt

tarlókon, vetéseken. Kárognak vészesen.

Szikes talajon búza magja meg nem ered.

Szathmáry Olga Ottilia

Lélekszabadság

(Falak is leomlanak…)

Falak is leomlottak, szétszakadtak szögesdrótok.

Isten is úgy akarta, megszűnhetett rabság-téboly.

Vasfüggöny kétszázhatvan kilométeren lezuhant.

Harminc éve kezdődött népünk lélekszabadsága.

A „berlini fal” a Brandenburgi kapunál leomlott.

Kézzel bontották Nyugat- Keletnémet polgárok.

Szathmáry Olga Ottilia
Jázminok Napisten havában
(Szűztavasz után

jázminok Napisten havában)

Május hóra újra éledt szűztavaszi virágbomlás,
vizet árasztó hideg szelek után,

a tomboló nyár
testet és lelket arcpirító kínzón naponta tör elő.
Nap izzás kísér beton utamon

forrón, gyötrőn.

Napisten havában bujálkodnak leomló jázminok.
Jázminbokrok illatát felém zuhatagként aláhullón
fehér hajfonat csillagvirágzatok árasztják bódítón.

Szathmáry Olga Ottilia
Lázadó csüggedésem

Csüggedésem oly némán osont hozzám.
Májusi eső ma is kitartóan záporozott.
Szememnek mindent széppé varázsolt,
színes virágok tobzódtak minden fán.

Csak úgy magamban némán kérdeztem
vihar verte dacosan zsenge fűszálként.
Felhők szürkesége meddig tarthat még?
Szél zúgása Őket miért nem kergeti el?

Szomorú szíveket meddig szomoríthat,
hiszen lelkünknek fáj fénynek hiánya

Szathmáry Olga Ottilia

Szerelmem voltál talán

Szerelemem voltál talán?

Oly messze a túlpart már!

Hullámok habja sodort

fövenyedre „Sors folyó”.

Összebújva ott megpihentünk

piciny sziget, virágzó fáid alatt.

Fehér szirmok ránk hullottak.

Dédelgettük szép szerelmünk.