Budakeszi Vadasparkban

2015. október minden péntekén  19:00-21:00

indítanak éjszakai szakvezetést

- Éjszakai kalandtúrák

szarvasbőgés-túrák és szakvezetések

a Pilisben

A szarvasbőgés erdeink egyik különleges jelensége,

azonban még a rendszeresen túrázó emberek is csak ritkán találkoznak vele,

ami természetes,

hiszen a gímszarvas bikák alapvetően a szaporulat fenntartása és nem a közönségük elkápráztatása miatt adnak évről-évre lenyűgöző koncertet.

Balatonfüredi Anna-báli emlék

Szerelem örök tánca

Szathmáry Olga Ottilia

(Art-díjas, Aranydiplomás költő,író)

Bimbó-virágzás, rózsavirulás.

Első bálozás, szűzi pirulás.

Szívet férfiak dobtak habokba.

Neved vágytollal, fa szívre írtad.

„Szív-halász” hálóm, párra találóm.

Mi izgatottan vártunk egymásra.

Mézeskalács karácsonyfa

Hozzávalók 8 főre:

- 1 kg liszt,

- 4 dl porcukor,

- 2 kávéskanál szódabikarbóna,

- 2 kávéskanál fahéj,

- 2 kávéskanál őrölt szegfűszeg,

- csipet só,

- 10 dk vaj,

- 3 egész tojás,

- 3 dl méz,

DÍSZÉTÉS:

1 tojásfehérje és 6 evőkanál kristálycukor

Szathmáry Olga Ottilia

Őszi dal

Esőtől frissült a levegő ősznek reggelén.

Cseréptetők fölött szürke az égbolt még.

Föld, zöld fák, s levágott fű illata száll széllel.

 Lányok csókja csattan napsugaras ébredéssel.

Paradicsom piroslik, barackon zöld bogár.

Dió burkából kipattan, ringatja még az ág.

Szunnyadó tüskés vadgesztenyékkel összeér.

Megbújnak, hisz tarka-barka a sok-sok levél.

Szent Ágoston,

Hippo Reggius városának püspöke

a kereszténység egyik legjelentősebb

korai tanítója

MA SZENT ÁGOSTON ÜNNEPE!

Szent Ágoston katolikus egyházi író, filozófus halálának emlékére.

Szent Ágoston lelkesen tanulmányozta Platón és a

neoplatonisták munkásságát.

Később figyelme a Biblia vizsgálata felé irányult,

végül 387-ben kereszténnyé vált. 391-ben pappá szentelték,

majd 396-ban hippói püspök lett.

Augusztus 20.

államalapító Szent István ünnepe

Magyarország hivatalos nemzeti

és állami ünnepe,

egyben az új kenyér ünnepe is.

A Szent Korona az Országház kupolacsarnokában. Fotó: Kovács Tamás/MTI

Szent István király napja,

az egyik legrégibb magyar ünnep,

a keresztény magyar államalapítás,

a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra

a királyi tanácsot és tartott törvénynapot.

Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele

a katolikus egyház legnagyobb

Mária-ünnepe

és egyben Magyarország patrónájának is ünnepe.

Az ünnep legrégibb elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés),

azaz Mária elszenderülésének, halálának a napja.

Nagyboldogasszony ünnepén mindenkit várnak szentmisére délelőtt 10 órakor és este fél hétkor a kiskunhalasi alsóvárosi templomban szenmisékre.