Mit ünneplünk október 23-án?
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a
sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen
folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik
legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről
kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a
fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be
Csepelen november 11-én.
1956. Október 23-án azonban az egyetemi ifjúság és a hozzá
csatlakozó tömeg azt mondta: ne legyen akárhogy! Elég volt a
megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai
elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra
elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott
szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik
legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével
kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának
felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés
ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz
következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány
bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer
visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett.
November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a
Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói
Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet
politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát,
és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak
a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok
hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan
túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott
szabadságharca így végül elbukott.
Az 1956-os forradalom főbb eseményei
Az 1956. október 6-i
Rajk-újratemetés
tüntetéssé fajult. Az
Írószövetség, a Petőfi
Kör és a Szegeden
alakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek
Szövetsége (MEFESZ) egyre
erősebb ellenzéki politizálást
folytatott. Az egyetemisták 16 pontban
fogalmazták meg követeléseiket
és október 23-ára
tüntetést szerveztek a lengyel
nép melletti kiállás és
saját céljaik
alátámasztására
(Lengyelországban 50 ezer
munkás kenyeret és szabad
választást követelve tüntetett,
amit a hatalom
feloszlatott).
Az október 23-i tüntetés a
Kossuth
térről átterjedt a Sztálin-szoborhoz -
amit ledöntöttek -, majd a
Rádióhoz. Itt
nem voltak hajlandók felolvasni a pontokat, ezért
a fegyveres felkeléssé fajult
tüntetés résztvevő
megrohamozták az épületet.
Közben Nagy Imrét választotta
miniszterelnöknek a pártvezetés.
Október 24-én megkezdődött a szovjet
beavatkozás, a harcok városszerte folytak.
Október 25-én délelőtt a Kossuth
téren gyülekező tüntetők
közé lőttek a karhatalmi erők. Ugyanezen a napon a
Budapestre érkező szovjet vezetés két
tagja (Mikojan és Szuszlov) Kádár
Jánost
ültette a főtitkári székbe. Nagy Imre
és Kádár reformokat helyezett
kilátásba.
Október 26-án eldördült a
mosonmagyaróvári sortűz, 28-án pedig a
párt nemzeti
demokratikus mozgalomnak minősítette az
eseményeket és a legelemibb
követelések
teljesítését
ígérte (ÁVH feloszlatása,
szovjet csapatkivonás). Megkezdődött az
ÁVH lefegyverezése.
Október 30-án Nagy Imre bejelentette
a koalíciós kormányzás
visszaállítását, az
egypártrendszer összeomlott. A
felkelők elfoglalták a párt
Köztársaság téri
épületét. Mindszentyt
kiengedték,
győzött a forradalom, úgy tűnt, hogy az
ország függetlensége
helyreállt.
Október 31-én azonban Moszkva a szovjet
beavatkozás mellett döntött.
A forradalom leverése és a korai
Kádár korszak
A repülőtereket szovjet csapatok
vették körül. Kádár
és Münnich Ferenc szovjet
megbízásból ellenkormányt
alakított, megalakult a Magyar Szocialista
Munkáspárt (MSZMP). November 4-én a
szovjet haderő támadást indított
Budapest ellen. Megalakult a Magyar Forradalmi
Munkás-Paraszt Kormány
Kádár vezetésével,
üres ígéreteket hangoztatva. Nagy
Imre a jugoszláv nagykövetségre ment,
nem ismerte el az új kormányt, ezért
Romániába hurcolták.
A magyar társadalom
ellenállására
Kádár és a szovjetek az erőszak
politikájával válaszoltak: az
eseményeket
ellenforradalomnak nyilvánították,
sortüzet zúdítottak a
tüntetőkre
(Salgótarján, Eger),
rögtönítélő
bíráskodást vezettek be, Nagy
Imrét, Maléter
Pált és Gimes Miklóst
halálra ítélték
és 1958. június 16-án
kivégezték.
A megtorlással egy időben a magyar
kommunista vezetés hozzálátott a
pártállami rendszer
helyreállításához,
újjászervezte a téeszeket. Az 1960-as
évek elején finomítottak a
diktatúra
módszerein és amnesztiát adtak a
politikai elítéltek
többségének. 1968-ban egy
bátortalan reformkísérletbe kezdtek,
de ezt hamar leállították.
Forrás:Internet
Kapcsolódó hírek:
AUGUSZTUS 20. – SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE
Leuren Moret - Amerikai hadihajóról lőtték le a Malaysia Airlines MH 370-es járatát (Videóval)
Nagyon szép vers...Mosoly az arcodon
MEGHATÓ TÖRTÉNET