Magyarságunk: AUGUSZTUS 20. – SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

Bezár

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 258 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 258 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 258 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 258 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Network.hu

Közösségek közösségi oldala.

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL hírei

AUGUSZTUS 20. – SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

9 éve | Szőke Sándorné Ágota | 1 hozzászólás

AUGUSZTUS 20. – SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

1083. augusztus 20-án szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, az államalapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 2229-szent-istvan-kiraly-elete1 A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza. Fontos eleme volt a búcsújárás és 1222-ben az Aranybullában is rögzítették „szent király ünnepét”, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. szent_jobb 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban. f_mka_017 A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyhülés vetett véget 1860-ban a tilalomnak. Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte. A 19. század végén a Monarchiában igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is. Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15. és augusztus 20. körül forgott. 1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel nomra-napnak minősítették. A körmenethez kapcsolódó új, érdekes jelenség is felütötte a fejét, mégpedig a budapesti vásárlás: a városba érkező tömeg a körmenet után az utcákat rótta, hogy különféle portékákat vásároljon. Az újságokban megjelentek a „Szent István-napi vásár” hirdetések, az üzletek pedig teli polcokkal várták a látogatókat.
Ugyancsak a Monarchia végén bukkant fel újra egy elfelejtett szokás, az aratóünnep. A Horthy-rendszerben fektették le augusztus 20-ának, mint nemzeti ünnepnek az alapjait. A korábbi szokások közül megőrizték a Szent Jobb körmenetet, a lóversenyt, amelynek tétje a Szent István-díj volt és az ünnepi mulatságot, amelyet rengeteg programmal bővítettek ki. szjobb2 A körmenet továbbra is a várban zajlott. Horthy Miklós kormányzó, ¬– aki egyébként református volt, vallása pedig nem fogadja el a szentek létezését – maga is rendszeresen részt vett a Szent Jobb körmeneten. Az ünnep újdonsült eleme a tisztavatás volt, amit a Monarchiában az uralkodó születésnapján tartottak. A Ludovika végzős növendékeit az akadémia udvarán avatták tisztté, gyakran Horthy kormányzó jelenlétében. Szintén az államiságot szimbolizálta a budapesti Szabadság téren 1928-ban felavatott ereklyés országzászló, amely a megemlékezések központi helyszínévé vált. Mindemellett fontos szerep jutott a szórakozásnak: dalnokverseny, ökörsütés, táncmulatság, légi bemutató, sétahangverseny, sportesemény, virágkorzó, cirkusz, tárogatókoncert. A tűzijáték Szent István napján 1927-től vált menetrendszerűvé. A Gellért-hegyről kilőtt rakéták fényeit a rakpartról és sétahajókról csodálták. A Gyöngyösbokréta a népművészet beemelését biztosította.
Augusztus 20., mint nemzeti ünnep a Horthy-rendszerben vált a magyarság egyetemes ünnepévé. A Rákosi-diktatúra éveiben új arculatot akartak találni az ünnepnek, felújított Szabadság hidat 1946-ban augusztus 20-án adták át, az ország vezetői már kevésbé képviseltették magukat, a körmenet viszont a kommunizmus berendezkedése után ismét tiltólistára került, ezúttal negyven évre. kenyer Az ünnepnek természetesen új nevet adtak. Először eltűnt a szent kifejezés, majd 1948-ban megszületett az új kenyér ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. 1949. augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, így a kifejezést hamar felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe. Augusztus 20. a Kádár-rendszerben az ünnep új arculatot a munkás-paraszt szövetség megjelentével kapott. Lényeges elemként jelent meg az avatás: pályaudvart, iskolát, gyárat, üzemet, szállodát, lakótelepet, utat avattak. A hatvanas évek közepén újjáéledt a tűzijáték, egyre jelentősebb lett a vízi és légi parádé, Debrecenben pedig megszületett a virágkarnevál. alkot A Rákosi-diktatúrához képest váltás, hogy – szigorúan a szent jelző említése nélkül – István király személye is felbukkant. Augusztus 20-át az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepének tekintették. A körmenet továbbra is tabu volt, egészen 1989-ig, amikor hosszú évtizedek után a Bazilikánál megrendezték az „elsőt”. szib Augusztus 20. a rendszerváltás után nagymértékben hasonlít a Kádár-rendszer forgatókönyvéhez, a hivatalos program a zászlófelvonással indul, majd a tisztek felavatásával folytatódik a Kossuth téren, akik már nem ökölbe szorított kézzel, hanem két ujjukat feltartva tesznek esküt. A felavatott tisztek elvonulnak az országzászlók, köztük az 1956-os forradalom lobogója előtt. Nem hiányozhat a hang- és fényeffektusokkal kiegészített tűzijáték, a vízi- és légi parádé valamint a nyolcvanas évek közepén megszületett mesterségek ünnepe a budai várban. A körmenet a Bazilikánál zajlik, a szertartásnak immáron kihagyhatatlan eleme a kenyérszentelés. 2000-ban avatták ortodox szentté István királyt, bővítették ki a körmenet útvonalát. Néhány érdekes kép a régi és a mai augusztus 20-i megemlékezésekről: szjobb19101 Szent Jobb felvonulás 1910. tiav19422 Tisztavatás 1942. 1945 1945 kenyer19481 Magyar kenyér 1948 tuzijatek1957 Tűzijáték 1957 aug202 110 12istvan11 5521 kormenet1

20_jpg 1211553852 tuzijatekok_4_n Forrás: internet  

Bejegyezte: orchidea1957 dátum: vasárnap, augusztus 17, 2014

Címkék: forrás::internet

Kapcsolódó hírek:

  Leuren Moret - Amerikai hadihajóról lőtték le a Malaysia Airlines MH 370-es járatát (Videóval)

  Nagyon szép vers...Mosoly az arcodon

  MEGHATÓ TÖRTÉNET

  Anyák napjára...

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Szathmáry Olga Ottilia üzente 9 éve

Ágicám! Köszi az információt! Nem is tudtam, hogy "...I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra. Sok értékes információ kaptam cikked által: köszi olgi

Válasz

Új hír
Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

© 2007 Copyright Network.hu Minden jog fenntartva.

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ