Magyarságunk: AUGUSZTUS 20. – SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

Bezár

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 259 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 259 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 259 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 259 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Network.hu

Közösségek közösségi oldala.

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL hírei

AUGUSZTUS 20. – SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

10 éve | Szőke Sándorné Ágota | 1 hozzászólás

AUGUSZTUS 20. – SZENT ISTVÁN KIRÁLY – AZ ALKOTMÁNYOSSÁG, JOGÁLLAMISÁG NAPJA – AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

1083. augusztus 20-án szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, az államalapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 2229-szent-istvan-kiraly-elete1 A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza. Fontos eleme volt a búcsújárás és 1222-ben az Aranybullában is rögzítették „szent király ünnepét”, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. szent_jobb 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban. f_mka_017 A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyhülés vetett véget 1860-ban a tilalomnak. Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte. A 19. század végén a Monarchiában igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is. Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15. és augusztus 20. körül forgott. 1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel nomra-napnak minősítették. A körmenethez kapcsolódó új, érdekes jelenség is felütötte a fejét, mégpedig a budapesti vásárlás: a városba érkező tömeg a körmenet után az utcákat rótta, hogy különféle portékákat vásároljon. Az újságokban megjelentek a „Szent István-napi vásár” hirdetések, az üzletek pedig teli polcokkal várták a látogatókat.
Ugyancsak a Monarchia végén bukkant fel újra egy elfelejtett szokás, az aratóünnep. A Horthy-rendszerben fektették le augusztus 20-ának, mint nemzeti ünnepnek az alapjait. A korábbi szokások közül megőrizték a Szent Jobb körmenetet, a lóversenyt, amelynek tétje a Szent István-díj volt és az ünnepi mulatságot, amelyet rengeteg programmal bővítettek ki. szjobb2 A körmenet továbbra is a várban zajlott. Horthy Miklós kormányzó, ¬– aki egyébként református volt, vallása pedig nem fogadja el a szentek létezését – maga is rendszeresen részt vett a Szent Jobb körmeneten. Az ünnep újdonsült eleme a tisztavatás volt, amit a Monarchiában az uralkodó születésnapján tartottak. A Ludovika végzős növendékeit az akadémia udvarán avatták tisztté, gyakran Horthy kormányzó jelenlétében. Szintén az államiságot szimbolizálta a budapesti Szabadság téren 1928-ban felavatott ereklyés országzászló, amely a megemlékezések központi helyszínévé vált. Mindemellett fontos szerep jutott a szórakozásnak: dalnokverseny, ökörsütés, táncmulatság, légi bemutató, sétahangverseny, sportesemény, virágkorzó, cirkusz, tárogatókoncert. A tűzijáték Szent István napján 1927-től vált menetrendszerűvé. A Gellért-hegyről kilőtt rakéták fényeit a rakpartról és sétahajókról csodálták. A Gyöngyösbokréta a népművészet beemelését biztosította.
Augusztus 20., mint nemzeti ünnep a Horthy-rendszerben vált a magyarság egyetemes ünnepévé. A Rákosi-diktatúra éveiben új arculatot akartak találni az ünnepnek, felújított Szabadság hidat 1946-ban augusztus 20-án adták át, az ország vezetői már kevésbé képviseltették magukat, a körmenet viszont a kommunizmus berendezkedése után ismét tiltólistára került, ezúttal negyven évre. kenyer Az ünnepnek természetesen új nevet adtak. Először eltűnt a szent kifejezés, majd 1948-ban megszületett az új kenyér ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. 1949. augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, így a kifejezést hamar felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe. Augusztus 20. a Kádár-rendszerben az ünnep új arculatot a munkás-paraszt szövetség megjelentével kapott. Lényeges elemként jelent meg az avatás: pályaudvart, iskolát, gyárat, üzemet, szállodát, lakótelepet, utat avattak. A hatvanas évek közepén újjáéledt a tűzijáték, egyre jelentősebb lett a vízi és légi parádé, Debrecenben pedig megszületett a virágkarnevál. alkot A Rákosi-diktatúrához képest váltás, hogy – szigorúan a szent jelző említése nélkül – István király személye is felbukkant. Augusztus 20-át az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepének tekintették. A körmenet továbbra is tabu volt, egészen 1989-ig, amikor hosszú évtizedek után a Bazilikánál megrendezték az „elsőt”. szib Augusztus 20. a rendszerváltás után nagymértékben hasonlít a Kádár-rendszer forgatókönyvéhez, a hivatalos program a zászlófelvonással indul, majd a tisztek felavatásával folytatódik a Kossuth téren, akik már nem ökölbe szorított kézzel, hanem két ujjukat feltartva tesznek esküt. A felavatott tisztek elvonulnak az országzászlók, köztük az 1956-os forradalom lobogója előtt. Nem hiányozhat a hang- és fényeffektusokkal kiegészített tűzijáték, a vízi- és légi parádé valamint a nyolcvanas évek közepén megszületett mesterségek ünnepe a budai várban. A körmenet a Bazilikánál zajlik, a szertartásnak immáron kihagyhatatlan eleme a kenyérszentelés. 2000-ban avatták ortodox szentté István királyt, bővítették ki a körmenet útvonalát. Néhány érdekes kép a régi és a mai augusztus 20-i megemlékezésekről: szjobb19101 Szent Jobb felvonulás 1910. tiav19422 Tisztavatás 1942. 1945 1945 kenyer19481 Magyar kenyér 1948 tuzijatek1957 Tűzijáték 1957 aug202 110 12istvan11 5521 kormenet1

20_jpg 1211553852 tuzijatekok_4_n Forrás: internet  

Bejegyezte: orchidea1957 dátum: vasárnap, augusztus 17, 2014

Címkék: forrás::internet

Kapcsolódó hírek:

  Leuren Moret - Amerikai hadihajóról lőtték le a Malaysia Airlines MH 370-es járatát (Videóval)

  Nagyon szép vers...Mosoly az arcodon

  MEGHATÓ TÖRTÉNET

  Anyák napjára...

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Szathmáry Olga Ottilia üzente 10 éve

Ágicám! Köszi az információt! Nem is tudtam, hogy "...I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra. Sok értékes információ kaptam cikked által: köszi olgi

Válasz

Új hír
Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

© 2007 Copyright Network.hu Minden jog fenntartva.

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ