Magyarságunk: Szkíták története - 1. rész (videó)

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 259 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 259 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 259 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala

Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 259 fő
  • Képek - 407 db
  • Videók - 791 db
  • Blogbejegyzések - 1338 db
  • Fórumtémák - 21 db
  • Linkek - 3 db

Üdvözlettel,

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Szkíták története - 1. rész

Szkíták története - 1. rész

Feltöltés ideje: 2009.04.19.

A szkíták az iráni nyelvű népek csoportjába tartozó ókori lovas nomád nép voltak. Az időszámítás előtti VII. századtól - amikor a valószínűleg rokon, általuk elűzött kimmerek helyére települtek, a Fekete - tengertől északra a Duna és a Don közötti sztyeppe volt a szállásterületük, amit az időszámítás előtti III. században az ugyancsak rokon szarmaták foglaltak el tőlük. A Donon túl mellettük a sztyeppén a szarmaták, a Kaszpi - tengeren túl pedig a szakák, szogdok és más iráni népek éltek az ő idejükben. A "szkíták" nevet a történelem során sok népre ráaggatták. Már Hérodotosz megállapítja, hogy a görögök minden sztyeppei népet "szkítáknak", a perzsák pedig ugyanezeket mind "szakák" - nak hívták. A perzsák ugyanekkor tudták, hogy különféle szakák vannak, ők négy csoportjukat különböztették meg, ezek közül a "saka tayary paradraya" : "szakák, akik a tengeren túl élnek", a Fekete - tenger északi partján élő szkíták. Később a hasonló életmód miatt nemcsak iráni, hanem török népeket is hívtak "szkítáknak", például Anna Komnéné a besenyőket. A magyarokat is hívták "szkítáknak, türköknek, hunoknak, onoguroknak, avaroknak".

Először az asszír krónikákban jelennek meg, askuza vagy iskuza néven II. Sarrukín idején. Ezt a nevüket a Biblia is átveszi askenáz néven. A feljegyzések szerint időszámítás előtti 700 körül özönlöttek be északról és Aszkániában (a mai Azerbajdzsánban) telepedtek le egészen az Urmia - tó délkeleti részéig. A görög forrásokban említett szkíta törzsek a Dnyeper és a Don közötti sztyeppén éltek.

Assur - ah - iddina asszír király egy jóslatot kért Samastól, vajon igent mondjon -e Bartatua szkíta királynak, amikor a lányát kéri tőle feleségül. Krisztus előtt 673 - ban az iráni szkíta királyok legyőzték az asszírokat és a kimmereket. Hérodotosz említi Madüész (Madua) nevű királyukat, Partatüász (Partatua, azaz asszírul Bartatua) fiát, aki az asszírok hívására egy időre uralma alá hajtotta a médeket. Krisztus előtt 653 - ban ellenük esett el Phraortész méd király. 611 - ben a szkíták nagy hadjáratot vezettek Kisázsián, Mezopotámián és Szírián át egészen Egyiptomig. Erre válaszul Küaxarész méd király kiűzte a szkítákat Médiából, akik innen a derbeni kapun keresztül a kimmerek elhagyott területeire vonultak. A Krisztus előtti VII. század végén a szkíták elfoglalták az kelet - európai sztyeppvidéket az Altaj - hegységtől egészen a Kárpát - medencéig. Központjuk a Fekete - tenger északi melléke volt. A Krisztus előtti VI. század folyamán az ugyancsak iráni eredetű szarmata és szauromata törzsek, majd a görög városállamok törtek rájuk meggyengítve hatalmukat.

Időszámításunk előtti 513 - ban I. Dareiosz, perzsa nagykirály vezetett ellenük hadjáratot, de eredménytelenül; seregeit majdnem elveszítve kellett visszafordulnia a döntő csatát elkerülő, az utánpótlást megsemmisítő szkíták elől. A szkíták nem alkottak egységes birodalmat, csak laza törzsszövetséget, amelynek más etnikumok is részei voltak. Az időszámítás előtti IV. századig nyugodtan éltek sztyeppei lakóhelyükön, de ezután a szarmaták nyomása alá kerültek, akik fokozatosan kiszorították őket.

Ennyit az általunk ismert történelmükről, a Wikipédiából. A többire és a magyarokhoz való kapcsolatukhoz próbál választ adni az MTV, Múlt - kor című műsora. Amikor ez a videó feltöltésre kerül, akkor éppen a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítás látható róluk egészen április végéig; aki teheti, nézze meg, tényleg érdemes !!

Jelenleg Debrecenben 2013. január 22-től látható a kiállítás Kyrm Altmatyinov kutó csoportja által készített másolati leletekből.

Szerk: Szathmáry Olga Ottília

Látta 427 ember.

Értékeld!

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu