Szeptember - Szent Mihály hava
Őszelő - Földanya hava - Tigris (Almaszüret) hava
A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét),
s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett
elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a
görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit".
Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az
egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb
kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a
hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni,
rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt
jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".
E hónap (a hetedik
hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami
ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba.
Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a
nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld
marad és nem érik be.
Népi megfigyelések:
- ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
- ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
- ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő
A
szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az
őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A
mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal
pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az
időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi
Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik, eleink (az
Avisura szerint) a Tigris (Almaszüret) hava elnevezést használták
szeptemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály
hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a
Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.
Népi mondóka
Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Jó
idő következik, ha hónap elején sok futócsillag látszik, ha nem esik
harmat, vagy ha esett is, de hevenyében elszárad, ha az éjjelek
rendkívül hidegek, ha a Tejút az égen tisztán látszik.
Rossz idő jö, ha a galambok vízben fürödnek és későn repülnek haza.
Egyed
csendes esőjéből a göcsejiek valamikor azt tanácsolták a kétökrös
gazdáknak, hogy vásároljanak még két igavonó jószágot, mert a nagy sár
miatt, a fölázott földeken majd csak így tudják elvetni a búza magját,
és behordani a termést. Egyedet patrónusuknak tekintették a pásztorok,
bár főképpen a koldusok, a nyomorékok és a leprások védőszentje volt.
Régente Egyed napján fogták hízóba a disznókat, kezdték jobban őrizni a
szürethez közeledő szőlőt, az erdőkben pedig ekkor harsant fel a
szarvasbikák bőgésére választ adó vadászkürtök hangja.
A néphagyomány
szerint Egyed napján kell kezdeni az őszi búza és a rozs vetését. Azt
tartják, hogy aki ekkor elveti a gabonát, az bő termésre számíthat. E
nap időjárásából is jósoltak: a meleg, napsütéses időből hosszú, szép
őszre lehet következtetni, míg az e napon hullott eső, hideg évszakot
jelez. Egyes vidékeken a szőlővel kapcsolatos hiedelmek is elterjedtek. A
gazdák ekkor különböző gonoszűző varázscselekményekhez folyamodtak.
Virradat előtt meztelenül járták végig a szőlőt, a négy sarkán
összekötötték a gallyakat, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák.
A népi kalendárium szerint, amilyen szeptember elseje, másodika, 11-e, és 21-e, olyan lesz a következő négy hét.
A
néphagyományban afféle fordulónap, amikor már a természet is a közelgő
ősz hangulatát árasztja. Gyülekezőben a fecskék, vége a szabadban való
fürdőzésnek, és bizony a dinnyének is a szeptemberi Lőrinc a megrontója.
Lőrinc egyébként az ősz időjárását is "megmutatja". Ha szépen sütött a
nap, abból hosszú és kellemes őszre következtettek a megfigyelők, de az
eső miatt sem aggodalmaskodtak a vincellérek: több borra számítottak.
A katolikus hívek Szűz Mária születésének emléknapját ünneplik,
faluhelyen pedig ez volt a "két asszony közi" időszak záró-, és az ősz
kezdőnapja. Minthogy ilyenkor már útjukra készülődnek a vándormadarak, a
névadót sokfelé Fecskehajtó Kisasszonyként emlegették.
Tulajdonképpen
az augusztusi Nagyboldogasszony és a szeptemberi Kisasszony közötti
periódus is a zordabb évadra való felkészülésre serkentette a
gazdaasszonyokat, de már a férfinépet is. Igyekeztek ekkorra
összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a
gyógyfüveket, alvóra szemezni a gyümölcsfákat. Az utóbbi természetesen a
férfiak dolga volt, akárcsak a szántás, vagy az aktuális magvetés.
Némely helyen, nem is olyan régen még Kisasszony-nap hajnalán a
vallásosabb asszonyok kimentek a határba, és lehetőleg egy kiemelkedőbb
dombon várták a napfelkeltét. Azzal a legendabéli hiedelem-mel, hogy aki
érdemes rá, a felkelő napkorongban megpillanthatja Szűz Mária alakját.
Ha netán eső, vagy felhő akadályozta a lehetséges látomást, abból
csapadékos vetésidőre következtettek az időjárás megfigyelői.
A vetést is e határnap után kezdték sokfelé, és a vetnivaló búzát az
előző éjszakán "harmatra tették", azaz a szabad ég alatt elterítették,
abban a hitben, hogy akkor nem fog majd megüszkösödni. Végül a vetés
után magasra dobták a kiürült zsákot, kérve a Mindenhatót, hogy akkor-árra nőjön a gabona.
Szeptember legnagyobb ünnepe mindenképpen a Kisasszony nap, Szűz Mária
születésének az ünnepe. A legenda szerint Mária születésének az
éjszakáján keletkezett a taligavirág, - más néven a hunyor - és
gyökerének gyógyereje van. Amikor Jézust szülte, akkor keletkezett a
mocsárd, - ismertebb nevén a gólyahír, amelyet szintén gyógyerejűnek
tartanak. Máriának a menekülésekor hullott könnyeiből fakadt a
gyöngyvirág, hajából az árvalányhaj, a gyermek Jézus mosdóvizéből pedig a
nefelejcs.
A
Szűzanya tiszteletére szentelt templomok többsége ekkor tartja
búcsúját, és a Mária kegyhelyek is benépesülnek a zarándokok
sokaságától. A név gyakorisága miatt a magyar nyelvterület egyik
legkedveltebb ünnepe ez, amelyre a faluból elszármazott rokonokat,
barátokat is meghívják. Számos vidéken töltött kacsával, süteményekkel
várják a vendégeket, a csíki székelyek többsége pedig tűrt húst készít
erre az alkalomra, ami - karácsonyi étel lévén - fokozza a nap
ünnepélyességét.
E jeles napot követi Mária - Jézus halála felett
érzett - anyai szenvedésének, anyai fájdalmának ünnepe, a Hétfájdalmú
Szűzanya, vagy Fájdalmas Szűzanya napja szeptember 15-e, így a hívő
katolikusok sokfelé e két ünnepet együtt ülik meg. Zarándok búcsúkat
rendeztek, és rendeznek még ma is többek között: Sasváron, Pozsonyban,
Nyitrán, Sümegen. A búcsúkon vásárolt, - többnyire népi fafaragóktól
származó - kis Piéta szobrocskák pedig természetes tartozékai voltak a
parasztházak szentélyeinek, szent sarkainak.
A
legenda szerint a III. század elején élt Nagy Konstantinusz édesanyja,
Ilona császárnő ezen a napon találta meg Jézus Krisztus keresztjét. A
január hatodikára eső Vízkereszt, majd a május harmadikán esedékes
keresztfaünnep és a szeptemberi Szentkereszt napja szinte
hajszálpontosan harmadolja az évet, és a földünkben gyökeredző Élet
fáját jelképezi.
A
néphagyományban az őszi gabona vetésének az ideje. Sokfelé ilyenkor a
szakajtókba, kosarakba rakott búzát megszenteltették a templomban, majd a
szentelményt a vetőmag közé keverték ugyan, de éppen a bő termés
reményében csak másnap kezdték a vetést. Voltak vidékek, ahol Máté
evangélista hetében tilos volt a vetés, mert mint mondták: "Csak pelyva kelne a mag után".
Göcsejben
a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott
tartotta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért, hogy a
madarak nyelve is leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre. Besenyőtelek
asszonyai a vetésből megmaradt búzából a koldusoknak sütöttek kenyeret. A
szőlőtermő vidékeken az volt a vélemény, ha Máté napján tiszta, napos
az idő, akkor bőven lesz bor a pincében.
Mihály
arkangyal az égi seregek vezére, ő kíséri a halott lelkét a túlvilágra,
és ő teszi mérlegre az elhunyt jó és rossz cselekedeteit. Ezzel függ
össze a hordozható ravatal, "Szent Mihály lova" elnevezése. Mivel Mihály
neve a halottakkal kapcsolatos, temetőkápolnákat, csontkamrákat
neveztek el róla. A régi városkapukat is szívesen ajánlották védelmébe.
Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év
nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy
szerepet játszott. A pásztorok a Szent György-napkor kihajtott állatokat
ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el. Egyes
helyeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a
templom körül gyülekeztek. Majd miután a szentmisén megkapták a pap
áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő
gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új
szerződéseket.Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a
disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a
fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem
lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a
tél" - tartotta a népi jövendölés.E napra női munkatilalom is
vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a
keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az
ég. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!"
- sóhajtották ilyenkor már a hajdani gatyás atyafiak a közelgő
nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között
eltelt, mezítlábas nyáridőtől.Kezdődött viszont a szüret,
országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi
évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kis-farsangot, amely egészen Katalin napig tartott.
Forrás:http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/9.php
Kapcsolódó hírek:
Márton nap és minden ami hozzá kapcsolódik
121 éve született Öveges József (1895. november 10 – 1979. szeptember 4.)
A Gergely-naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe .
AUGUSZTUS 15. – NAGYBOLDOGASSZONY – SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE