Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() Patakparton szétszóródott gömbölyű kavicsok, Forgószéllel örvényt játszó forrongó nappalok, Száraz levelek hullása, vagy virágzó szép tavasz, Mind-mind olyan átélt pillanat, ami örök marad, Mert, semmi nem tépi el a vágypillangó szárnyait, Akkor sem, ha a felhők felett álmodja az álmait, Hisz a végtelen tér az, hol minden olyan nagyszerű, Ott a kínzó magány érzése nem sós, nem keserű. Ott a lebegő öntudat áthatol a legszorosabb gáton, És résnyi helyet lel magának egy parányi nyíláson, Hogy szabadon repülhessen tovább a messzeség felé, Ahol milliónyi szikra lobban, ha lámpást gyújt az éj. Kristályos jéghegyek lejtőin vagy tűzlávák sűrűjében, A szomjazó szív harcot vív minden életpercért, Mert ha egyszer megtalálta valahol a csodavizű forrást, Újra és újra abból táplálja a benne fogant érzést. vers:Kun Magdolna |
||
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!