Szathmáry Olga Ottilia
Suttogott a tavaszi
szél
Tavaszi szél suttogott
a tavasznak.
Harangszó ébresztette fel a rigókat.
Hajnaltájt tüdőmbe szívom földnek
illatát.
Némán érzékelem a rég
áhított csodát.
Csivogó lármával sárga
hasú cinegék
röppentek fel a barkafa ágaira,
ereszre.
Kecskefűz harmatát lelkesen csipegették.
Lombfakadás előtt jó
kövérek a rügyek.
Ereszen tanyázva madárkáim
szétnéztek.
Talán csak benéztek kertbe, s tova
röppentek.
Napsugara bearanyozza: tájat, házakat,
homlokom.
Liszt „Szerelmi Álmok”
dallamát hallom, dúdolom.
Ébrednek édes vágyak,
mit zártam szívembe.
Éneklem magamnak:
„Ne félj, ne várj
szeress,
szeress míg csak élsz…” keress meg
Kedvesem!
Eljött a tavasz is, csak Rád várok
ezen a reggelen.
Ragyogj napsugár,
miként éjjel a csillagok.
Akkor is itt álltam, oly közel volt a
mennybolt.
Nem egy pont volt, tenyérnyi körben csillogott.
Téged a holdat, szemem
sehol nem látott!
Dél felé jár az idő,
nap melengeti szívem.
Zöld a fű és kikelt a tulipán és a krókuszok.
Boldogok az emberek, a szél szerelemről
suttog.
Megsimogatják egymás
kezét,
lelkét kedvesen.
Budakeszi, 2014. március 2.
Szathmáry Olga Ottília
http://www.youtube.com/watch?v=TOmBznrzxHs
http://www.youtube.com/watch?v=W6fLNqK1JUo
Kapcsolódó hírek:
Szathmáry Olga Ottilia - Suttogott a tavaszi szél
2020.12.29. Szeretet erejében hittel - Szathmáry Olga Ottilia
2020.11.11.Márton napi köszöntő és hagyományaink - Szathmáry Olga Ottilia
2020.10.16 Porosodó emlékeim - Szathmáry Olga Ottilia