Szathmáry Olga
Ottilia
Fénypalást
(Ihlette
Kovács Emil Lajos,festményei:
Fénypalást,
Hegynek ütköző mezők)
Mi óv véd és betakar Fénypalást.
Lábunk elé szórja élet hímporát.
Pillangó szárnyán villanás rezdülő,
virág bibéjén híves csók csendülőn.
Fény palást lángja óv és betakar,
egy életen át létet: szeretete ad.
Láthatáron túlról álmosan búvik elő.
Még a holdvilág is megsüvegeli őt.
Fénypalást lángja hegyek mögött
várakozik a pironkodó reggelre.
Fénycsóváját onnan terelgeti le,
völgyekben a szántások között
.
Hidegtől fénypalást melengeti fel,
a szunnyadó magvakat, és földet.
Hegyek
zöld sörényén tavasz illatoz,
színes
mezőikre tiszta levegőt hoz
.
Fénypalást
fénytánca öleli lelkemet.
Szoknyám
perdül, száll, szél lettem.
Mezőmadaras
szérűskertjében az
bíboraranya
leszállt a napsugárnak.
Fénypalást
szín véraranya festi,
az ősszel
rakott szalmakazlakat.
Alkonyba
hajtotta fejét a nap.
Éjszaka
holddal, csillaggal kacérkodik.
Fénypalást
a hegyek mögött reggel
újra
ébred, színeket szépen újra fest.
Melegséggel
tölt testet meg, fázósat.
Szeretettel
a szíveket, a gyarlókat.
Budakeszi,
2014. április 6.
Szathmáry
Olga Ottilia
Kapcsolódó hírek:
2020.12.29. Szeretet erejében hittel - Szathmáry Olga Ottilia
2020.11.11.Márton napi köszöntő és hagyományaink - Szathmáry Olga Ottilia
2020.10.16 Porosodó emlékeim - Szathmáry Olga Ottilia
2020.09.13. FÉSZEK Irodalmi és Művészeti Kör PÁLYÁZAT - KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS IRODALMI KATEGÓRIÁK EREDMÉNY KIHIRDETÉSE - Szathmáry Olga Ottilia