Ismeritek a tövismadár legendáját?
Rózsatövises utolsó szárnyrebbenés.
Halálos ének.
"A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer énekel életében,
de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye....
Egyetlen csodálatos dal, az élete árán.
De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben.
Mert a legeslegjobbnak
mindig fájdalom az ára..."
A Tövismadár tavasszal csak azért tűnik fel
minden alkalommal ,hogy vörös színnel festett virágot adjon ....."
A monda szerint...
"A
madár begyében a tövissel, változhatatlan törvénynek engedelmeskedik,
nem tudja mi űzi-hajtja, hogy fölnyársalja magát, s dalolva haljon meg.
Ahogy elhagyja
fészkét,
egy tövises fát keres, és nem nyugszik, amíg rá nem talál.
Akkor az ádáz ágak között rázendít dalára, és felnyársalja magát a
leghosszabb, leghegyesebb tövisre.
Amikor a tövis beléhatol, még nem
tudja, hogy a halál közeledik, csak dalol, dalol, amíg csak annyi élet
van benne, hogy egyetlen hangot kiadjon.
Haldokolva fölébe emelkedik önmaga szenvedésének, hogy túltrillázza még a pacsirtát, a csalogányt is.
Egyetlen csodálatos dal, az élete árán.
De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az
égben. Mert a legeslegjobbnak mindig fájdalom az ára.
Amikor a tövis beléhatol, még nem
tudja, hogy a halál közeledik, csak dalol, dalol, amíg csak annyi élet
van benne, hogy egyetlen hangot kiadjon."
A madár, begyében a tövissel, változhatatlan törvénynek engedelmeskedik;
nem tudja, mi űzi-hajtja, hogy fölnyársalja magát, s dalolva haljon
meg. Amikor a tövis beléhatol, még nem tudja, hogy a halál közeledik,
csak dalol, dalol, amíg csak annyi élet van benne, hogy egyetlen hangot
kiadjon.
De mi, amikor a tövisre fölnyársaljuk magunkat, mi tudjuk.
Mi
értjük. És mégis, mégis megtesszük.
Mégis megtesszük...
Forrás: Irta, Colleen McCullough,The Thorn Birds, Tövismadarak
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
Kommentáld!