Rokkantsági
ellátásban részesülő személy társadalombiztosítási jogkövetkezményei
további kereső tevékenység esetén
Festmény: Vincent Van Gogh Szamaritánus
A rokkantsági ellátásban
részesülő személy számára
az állam által folyósított összeg,
„nem saját jogú nyugdíj”
jogviszony alapján jutatott járandóság!
Így az érintett nem minősül saját jogú nyugdíjasnak!
Munkabérét tehát egyéni járulékként
a 10 százalékos
nyugdíjjárulék mellett
8,5 százalékos egészségbiztosítási
és munkaerő-piaci
járulék terheli.
A keresőtevékenységére vonatkozó korlátot
illeti:
megszűnik a rokkantsági
ellátásra való jogosultság
( a 2011. évi CXCIX. törvény 13. § (1) d) pontja
értelmében)
ha az érintett
keresőtevékenységet folytat és az ebből származó
(egészségbiztosítási járulékalapot képező)
jövedelme 3 egymást követő hónapban
meghaladja
a minimálbér 150 százalékát,
azaz a 138
000 x 150% = 207 000 forintot.
Leegyszerűsítve:
mindössze arra kell
gondot fordítani,
hogy az érintett
keresete
minden 3. hónapban
alatta maradjon a 207 001 forintnak.
Az 55 év feletti munkavállalóval kapcsolatos szociális hozzájárulási
adókedvezménnyel természetesen élhet a foglalkoztató.
Ugyanakkor
az érintett jogosult lehet
rehabilitációs kártyára
a 2004. évi
CXXIII. törvény 16/A szakaszának (2) bekezdése értelmében,
amennyiben 2011. december 31-én III. csoportos
rokkantsági nyugdíjban részesült.
Az ehhez kapcsolódó
szociális hozzájárulási adókedvezmény
lényegesen magasabb,
mint az 55 év
feletti munkavállaló után alkalmazható!
Forrás:http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Rokkantnyugdijas_foglalkoztatasa_
Szerkesztette:
Szathmáry Olga Ottilia
Kommentáld!