Piros pünkösd

napja

A pünkösd a keresztény

egyházak nagy ünnepe.

  A hívők a húsvétot követő ötvenedik vasárnap emlékeznek meg

a Szentlélek eljöveteléről.

Idén június 12-13. közé esik

ez a vallási ünnep.

Számos néphagyomány is kapcsolódik ehhez a fontos naphoz, némelyik a legősibb szkíta-hun hagyományokat őrizte meg.

Zöld ünnep

A papság megpróbálta fenntartani az ünnep keresztény jellegét,

ezért rendszeresen megtiltották

az ősi népszokások gyakorlatát,

de szerencsére a falvakban élők ragaszkodtak őseik örökségéhez,

ezért a legősibb magyar hagyományok átvészeltek több száz évet.

Ahogyan a tavaszi ünnepkör más jeles napjain, úgy pünkösdkor is fontos szerepet kapott a terményvarázslás,

melynek során mágikus trükkökkel próbálták meg az éves termést növelni,

de a zöldágak a gonosz erők

távoltartását is szolgálták.

Szinte az egész Kárpát-medencében előfordult az, hogy a fiatal lányok végigjárták a falut és „kapus” játékokat játszottak.

 A jeles nap hajnalán megfürödtek,

hogy bőrük mindig szép legyen.

Hiába tiltotta Szent László királyunk

a szent kutak melletti áldozást,

pünkösd napján a hívek odajárultak,

hogy megmosakodjanak benne,

vagy éppen kortyoljanak vizéből.

Sok vidéken azt tartották, hogy a pünkösdi harmattal való mosakodás szeplőűző

és szépségvarázsló.

Néhány helyen hajnalban kimentek a mezőre és ott mezítelenül szedték a rozsharmatot szemfájás és kelés ellen.

A népi orvoslás hagyománya alapján a pünkösd hajnalán szedett növények gyógyító hatással bírnak.

Király választás

A köztudatban a legelevenebben a pünkösdi király választása él.

Még máig használjuk azt a mondást,

hogy rövid, mint a pünkösdi királyság.

Jókai Mór egyik regényében, az "Egy magyar nábob"-ban is olvashatunk

a 19. század élő szokásáról,

amikor is a fiatal legények megmérették erejüket és ügyességüket.

A tét nagy volt, mert a győztes legény egy évig jelentős kiváltságokat élvezett a faluban, például tilosba tévedt jószágát nem büntethették meg, kocsmában ingyen ihatott, minden lakomára, mulatságra hivatalos volt, sőt jószágát ingyen őrizték.

Ezt az ősi lovas hagyományt  finnugrista néprajz kutatók germán és szláv szokásnak tartják, nem is gondoltak arra, hogy lóháton élt őseink sajátja is lehetett.

A pünkösdi lóverseny elődje lehetett

Tarcal vitéz vágtája, aki egy versenyben elsőként ért fel egy hegyre,

ezért Árpád fejedelem neki adományozta

a környéket.

A régi magyar krónikákban számos utalás van arra, hogy lovas játékokon a férfiak megméretik erejüket.  

Babba kultusza

A székelyföldi Csíksomlyói pünkösdi búcsújárás talán a legismertebb zarándoklat a Kárpát-medencében, ma már milliók látogatnak el a Babba kultusz központjába.

Közel egymillió ember keresi fel a híres Babba Mária-kegyhelyet,

mely nagyon régóta a székelyek

egyik szent helye lehetett.

Ennek párhuzamait a Kaukázusban

találjuk meg.

A mostani búcsú

a vallásszabadság diadalát hirdeti,

a székelyek ugyanis a 16. században János Zsigmond erdélyi fejedelem hadait is legyőzték és megvédték hitüket.

A hagyomány szerint míg a férfiak csat;áztak, addig az asszonyok

a Somlyó hegyen Babbához imádkoztak.

Forrás: http://alfahir.hu