Titokzatos erő árad

a magyar hegyből

 

A Pilis hegység feltöltő erejét

az is érezheti, aki még nem ásta bele magát rejtélyes történeteibe, és csupán ezerarcú szépsége miatt keresi fel ezt a tájat.

Ám nemcsak azért nevezhető a túrázók legkedveltebb központjának,

mert friss levegőt és érdekes természeti képződményeket kínál a hátizsákkal barangolók számára,

hanem azért is, mert egyes területei hazánk geológiai múltját tárják fel,

míg más zegzugai a ködbeveszett történelmi korok titokzatos

hagyatékait őrzik,

melyekre a mai napig választ keresnek bizonyos kutatások.

Ha vonzanak a mágikus töltésű helyek,

a Pilist semmiképp se hagyd ki!

Kirándulás a Föld szívéhez

A feltételezések alapján

Dobogókő elnevezése

nem azzal áll összefüggésben,

hogy a sziklák furcsa,

üreges hangot hallatnak,

amikor valaki dobbant egyet

rajtuk a lábával.

Ez a megnevezés inkább arra utal,

hogy itt található a

bolygónk szívcsakrája,

melyet a mérhető energiamezők

sokasága igazolhat.

Az ősi tudás alapján

Szent György-vonalak

hálózzák be a Földet,

melyek egyfajta energiarendszerek.

Az emberi testhez hasonlóan a bolygón ott alakulnak ki csakrák,

ahol az energiaáramlatok tartósan keresztezik egymást,

ezek a pontok pedig szakrális helynek tekinthetők.

 

Az energiamezőket vizsgálva

a Pilisben egyedülálló

éltető energia lakozik,

hiszen itt páratlanul sok csomópont fedezhető fel.

Talán csak puszta véletlen,

hogy a Dunakanyar íve,

valamint a folyó számos elágazása

régen szív alakban ölelték körbe

a Pilis hegységet.

 

Az Ősmagyar Táltos Egyház

szerint a szívcsakra

 

a Rám-hegyen,

a Ferenczy-sziklánál található.

Gyógyító forrás

A Szentkútról híres Csobánkát

szintén energiaközpontként tartják számon,

melynek területén

négy fő áramlási csatorna

metszi egymást.

A zarándokok által látogatott forráshoz

több Mária-jelenéssel

kapcsolatos legenda is fűződik,

 

viszont már a 19. század elején

- a látomások és a búcsújárások elterjedése előtt -

ismerték az emberek gyógyító erejét,

ezért is hívták sokáig Lázkutacskának.

Titokzatos kolostorromok

Pilisszentlélekről

egy kanyargós úton juthatsz fel

a pálos kolostor feltárt romjait őrző domboldalba.

 

A pálosok rendje az egyetlen

magyar alapítású

férfi szerzetesrend,

melynek a Pilis hegység szolgált

ősi központjául.

A rend fő célja a pogány értékek,

valamint

az ősi magyar kereszténység

megőrzése volt,

de sokan máig úgy sejtik,

hogy a valódi feladataikat homályos titkok fedik.

 

Egyes feltételezések szerint a pálosok nagy bölcsességeket birtokoltak,

 

illetve a

Föld szívközpontjának őrzői lehettek.

Valóban kissé furcsa, hogy kivétel nélkül olyan szakrális területeken

építették fel a kolostoraikat,

melyek közelében

a Dobogó

földrajzi név is megtalálható.

Egertől északra,

a Dobogó-bérc alatti völgy

szintén egy pálos rendház

maradványait rejtegeti,és ugyanígy

a Mátrában is

összeköthető a Dobogó helynév

a megmaradt kolostorromokkal.

Az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy

által alkotott Pilis-hármas környékén

számos kolostormaradvány található.

 

Ez a három, gúla alakú csúcs

nemcsak azért különleges,

mert szabályos formájuk nem mesterséges kialakítást sejtet, hanem,

mert az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan,

az Orion csillagképnek

megfelelően helyezkednek el.

 

 

 

 

 

 

 

Orion

Csillagkép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A rendházak alapjait pedig pontosan úgy jelölték ki,

ahogy

az Orion

többi csillaga áll.

A legenda szerint az utolsó Árpád-házi király egy-egy szertartással időlegesen lezárta a szakrális központ energiapontjait, melyeket Károly Róbert fia,

Nagy Lajos nyitott meg ismét azzal,

hogy Szent Pál testét visszavitette a Pilisbe.

A Hunyadi Mátyás halálát követő írásokból az is kisejlik, hogy Mátyás király szintén szoros kapcsolatban állt

a pálos renddel.

 

A pálosok rendjét sokan ősi tudást őrző táltosok csoportjának tartják,

kiknek feladata

a Pilis titkainak őrzése volt:

felügyeletük nélkül még a királyok sem léphettek be

a hegyvidék legbelsőbb,

legszentebb részeibe.

 

A múlt ösvényein járhatsz

A kutatók sokáig Óbuda területén keresték az Árpád-kori építkezések maradványait,

ám a feltárt leletek nem jelentettek

egyértelmű bizonyítékot arra,

hogy a korabeli írásokból ismert,

ősi Buda romjaira bukkantak volna.

Más vizsgálódások alapján

múltunk elveszett ösvényei a Pilisben keresendők

, vagyis az Árpád-házi királyok fővárosa a Dunakanyarban, az Esztergom, Dömös és Dobogókő által

határolt területen lehetett.

Ezek szerint előfordulhat,

hogy Attila, Árpád és a magyar királyok sírjainak rejtélyét

a pilisi táj dédelgeti magában.

 

 

Szerző: Kiss Krisztina

Forrás: Femina.hu

Képek: hu.wikipedia.org Dobogókő és Pilis szócikkei; www.ordzagalbum.hu,

Szerk.: Szathmáry Olga Ottília