Nemzetközi nőnap március 8. Ez az a nap, amelyet a nők elég komoly harcok és áldozatok árán vívtak ki magunknak. A régi korokban a nők nem voltak egyenrangúak a férfiakkal, de szerencsére mindig akadtak forradalmi beállítottságú lányok és asszonyok, akik foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz, hogy a férfitársadalom elismerését, megbecsülését kivívják a nők számára. Ez a harc nem volt egyszerű, de ma már ott tartunk, hogy ezt a napot nem csak a női szervezetek tartják számon szerte a világon. Az ENSZ is megemlékezik erről a napról és sok-sok ország nemzeti ünnepként jelöli meg. Az alábbiakban egy Weöres Sándor vers olvasása után megismerhetjük a Nemzetközi nőnap rövid kronológiáját. Weöres Sándor A nő A nő: tetőtől talpig élet. A férfi: nagyképű kísértet. A nőé: mind, mely élő és halott, úgy, amint két-kézzel megfogadhatod; a férfié; minderről egy csomó kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó. A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga - a világot dolgokká széthabarja s míg zúg körötte az egy-örök áram, címkék között jár, mint egy patikában. Hiában száll be földet és eget, mindég semmiségen át üget, mert hol egység van, részeket teremt, és névvel illeti a végtelent. Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér, alkot s rombol, de igazán nem él s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik - ha nők szeméből rá élet sugárzik. A nő: mindennel pajtás, elven csak az aprózó észnek idegen. A tétlen vizsgálótól összefagy; mozogj és mozgasd s már királya vagy: õ lágy sóvárgás, helyzeti erõ, oly férfit vár, kitől mozgásba jõ. Alakja, bőre hívást énekel, minden hajlása életet lehel, mint menny a záport, bőven osztogatva; de hogyha bárki kétkedően fogadja, tovább-libeg s a legény vérig-sértve letottyan címkéinek bűvkörébe. Valóság, eszme, álom és mese úgy fér hozzá, ha az ő köntöse; mindent, mit párja bölcsességbe ránt, õ úgy visel, mint cinkos pongyolát. A világot, mely észnek idegenség, bármeddig hántod: mind őnéki fátyla; és végső, királynői díszruhája a meztelenség. A Nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők története. A nők évszázadok óta tartó küzdelmében gyökerezik, melynek célja, hogy a nők a férfiakkal egyenlő feltételek mellett vállalhassanak részt a társadalomból. Már az ókori Görögországban elkezdődött a küzdelem azért, hogy a nők nagyobb figyelmet vívjanak ki a társadalomban, amelyet a férfiak irányítottak. Lüzisztrata ókori görög hölgy a nemi élet megtagadását kezdeményezte a férfiakkal szemben, hogy a háborúnak véget vethessenek. A francia forradalom idején a nők a "szabadság, egyenlőség, testvériség" kiáltásával vonultak Versailles elé, hogy a nők választójogát követeljék. A Nemzetközi nőnap hagyománya 1857. március 8-án indult útjára amerikai nők demonstrációival, akik a rossz munkakörülmények, és az alacsony fizetések ellen tiltakoztak. A Nemzetközi nőnap gondolata először a századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el a Nemzetközi munkásszövetség a nők hivatásszerű munkavégzéséről szóló határozatot. 1909. február 28-án az Amerikai Szocialista Párt határozata szerint szerte az Egyesült Államokban megtartották az első Nemzetközi nőnapot. 1913-ig február utolsó vasárnapján ünnepelték a nőket. 1910-ben a Szocialista Internacionálé résztvevői alapították meg a nőnapot, mint nemzetközi ünnepet, tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt, és segítségként az egyetemes női választójog kivívásához. A megemlékezés dátumaként pontos időpontot nem jelöltek ki. E döntés alapján a következő évben, 1911. március 19-én első alkalommal ünnepelték a Nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A gyűléseken résztvevő férfiak és nők a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, valamint azt, hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés. 1914-ben miután két millió orosz katona esett el a fronton, az orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy kenyérért és békéért tüntessenek. Négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot. Ez a történelmi vasárnap az Oroszorszában akkor használt Juliánusz naptár szerint február 23-ára esett, ami az általánosan használt Gergely-naptár szerint március 8-ának felel meg. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a Nemzetközi nőnapot. Az Egyesült Nemzetek Tájékoztatási Hivatalának (DPI) információs anyaga DPI/1878, alapján.