Március 15-ét először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünnepé.
1848.március 15. előzményei :
A párizsi forradalom híre
1848.március 1.én
Pozsonyba érkezik.
Kossuth március 3-án beszédet mondott.
Felirati javaslatában jobbágy
felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és
alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének.
Ezt az alsó tábla el
is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt
nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki
összehívni a felső táblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz
fordult.
Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. Ennek hírére
március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200
emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.
A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket.
Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározzák,
hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot.
Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul zuhogó esőben.
A
helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar
rákényszerült, hogy elfogadja a magyar országgyűlés határozatait. Ferdinánddal
jóváhagyassa.
A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek
között szentesítette.
Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten.
Vezetője a radikális ifjúság volt.
Az
ifjak mind polgári foglalkozást űztek,
és írók, újságírók voltak.
Írók
,akik politizáltak, politikusok,
akik írtak.
Mindegyiküket jegyzi az
irodalom történet.
Forrás: Internet
Moderátorunk: Szőke Sándorné Ágota
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
Kommentáld!