Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
8 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
Meghívó
2016. május 19-én,
csütörtökön 19.30 órakor
a Kálvin-teremben (Budakeszi, Fő u. 159.)
a református és magyar egyházzene kimagasló alakjáról,
a 110 éve született, 30 éve elhunyt
Gárdonyi Zoltánról
tart előadást
Gárdonyi Zsolt
orgonaművész, zenetudós, zeneszerző.
Közreműködik:
a budakeszi Zákányi Zsolt Református Vegyeskar.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Az előadást a Nemzeti Kulturális Alap
és a Budakeszi Református Emléktemplom Alapítvány támogatja és ingyenes.
Adományokat a Protestáns Kör
működésének költségeire a helyszínen
köszönettel elfogadunk.
Rendezvényeinket az Budakeszi Református Egyházközség Határainkon Túli Magyarok Emléktemploma Alapítványon keresztül is támogathatja közvetlen befizetéseivel, vállalkozói adományaival vagy jövedelemadója 1%-ával.
Adószám: 19183914-1-13, bankszámlaszám: 11991102-02125525-00000000
Gárdonyi Zoltán
(Budapest,1906.04.25 - Herford, 1986.06.27.)
A „művészi inspiráció kölcsönkapott ajándék”
Gárdonyi Zsolt
református orgonaművész,
zeneszerző, zenetudós.
A professzor szólt arról is,
hogy édesapja
művészete erős impulzust jelentett számára:
„Édesapám életművében a zeneművészet professzionalitása
ötvöződött a keresztyén hitélet alázatával.
A magyar protestáns egyházzene történetében
Gárdonyi Zoltán volt az első,
aki nemzetközileg is közismert és
elismert mesterként
nagyszabású művekkel dokumentálta
hit és művészet inspiráló összefonódását”
fogalmazott Gárdonyi Zsolt.
Portálunknak adott interjújában azt is elmondta,
édesapja hagyományát kívánja folytatni
saját alkotótevékenységében.
Mint a kerti tömlő
A hit és a művészet kölcsönös egymásrautaltságát
a professzor egy egyszerű képpel érzékeltette:
a művészetet egy kerti tömlőhöz hasonlította.
„A kerti tömlő csak akkor tölti be a funkcióját,
ha az egyik végét összekötik friss,
tiszta vízzel.
Ha viszont a tömlő nincs rákapcsolva ilyen forrásra, akkor csupán jelentéktelen,
unalmas tárgy marad.
Ugyanakkor tömlő nélkül nehéz
lenne virágot locsolni.
A művészet is akkor teljes értékű,
ha közvetíteni tud valamit, ami áldássá válik mások számára – fogalmazott.
A művészi inspiráció Gárdonyi Zsolt szerint kölcsönkapott ajándék, amely a
művész számára közvetlen módon lehetővé teszi Isten személyes megtapasztalását.
Hangsúlyozta, ez egyszersmind erkölcsi kötelességet is jelent a művész számára.
„Meg kell szerezni azt a fajta mesterségbeli tudást,
amely lehetővé teszi ezeknek
a gondolatoknak a szakszerű rögzítését.
A művész hozzátette:
„Meggyőződésem, hogy a zeneszerző a zenét nemkitalálja,
hanem csak megtalálja.”
Egyházzene = karácsonyfadísz?
Gárdonyi Zsolt szerint mind az édesapja,
mind az ő művészetére jellemző célkitűzés a magyar egyházzene színvonalának emelése,
zeneszerzőként rámutatva a hitélet
és a művészet kölcsönös egymásrautaltságára.
Emellett mindkettejük célja,
hogy éreztessék,
a zene Istentől kapott különös ajándék,
amely sajátos kincset jelent az egyházszervezet számára is.
„Édesapám nyomdokain igyekezvén haladni,
fontos célnak tartom,
annak a tudatosítását is,
hogy ne engedjük át a koncerttermeknek
a katartikus zenei élményeket.”
A művész-zenetudós Isten iránti hálával tekint arra,
hogy Gárdonyiék nyomán a református egyházzenében lassan,
de biztosan beindult egyfajta tudatképzés, amely felismeri a zene legátfogóbb értelemben vett missziós hatását,
ezen belül az egyházzenét mint a gyülekezetépítést segítő alkotást.
A református egyházzene jelenlegi helyzetéről szólva
Gárdonyi Zsolt őszinte reményének adott hangot,
miszerint nem folytatódik az a szemléletmód,
amely a zenét közömbös létezőnek fogja fel,
milyenségével nem törődve.
„Egy ilyen gyönyörű terítő,
ami az Úr asztalán van,
szintén nem helyettesíthető egy viaszosvászon terítővel,
vagy az sem közömbös, hogy a hívek az úrvacsorai bort
pöttyös bögréből vagy
míves kehelyből kapják.
Ezért fontos a zeneművészet helye
a magyar református
istentiszteleten belül is.
Tudatossá kell tennünk, hogy az egyházzene
nem a bevonulás-kivonulás alátámasztása,
hanem önálló kifejezőerővel bír,
amely nem értelmezhető a konzum szintjén,
egy karácsonyfadísz funkcionalitásának szintjén”.
Sokan úgy emlékeznek az
1970-es évek elejére,
mint a kádári konszolidáció beteljesedését követő nyugodt,csendes időszakra.
De voltak, akiket éppen
e békés
beletörődés riasztott,
az ország lakosságának, a társadalomnak
a nagymérvű kiüresedését érezték mögötte.
Gárdonyi Zoltán, akit a 20. századi magyar történelem legnagyobb viharai sem bírtak rá hazája elhagyására,
végül 1972-ben döntött úgy,
hogy elhagyja szülőföldjét.
A hivatalos szervek nem tartóztatták:
szabályos kitelepedési engedélyt adtak
az akkor már 66 éves nemzetközi hírű
zeneszerző-muzikológusnak,
feleségének és leányának.
Új hazájuk a Német Szövetségi Köztársaság lett.
Gárdonyi Zoltán Budapesten született zenekedvelő-zenész családban.
Apja, Gárdonyi Albert, neves történettudós
amatőrként gyakran hegedült, és egész életében teljes odaadással támogatta fia zenei tehetségének kibontakozását.
Anyja, Weigl Mária zongoraművésznő,
Bartók Béla évfolyamtársaként 1903-ban végzett a Zeneakadémián.
A szülők különféle zenész ismerősei és barátai révén,
a polgári lét nemes hagyományaként a házimuzsikálás,
a kamarazenélés mindennapos élményt jelentett
a gyermek Gárdonyi számára.
Saját elbeszélése szerint fiatal korában
lenyűgözve hallgatta a Kálvin-téri református templom
orgonistájának, Krausz Gusztávnak a játékát
a vasárnapi istentiszteleteken.
Gárdonyi rendkívüli képességei nemcsak a zene területén mutatkoztak meg: az utolsó két gimnáziumi év összevonásával korengedményes érettségi vizsgát tehetett már 17 évesen, és így 1923 őszétől egy előzetes bemutatkozó látogatást követően Kodály Zoltán felvehette zeneszerzés szakos hallgatónak a Zeneakadémiára.
1927-től a berlini Friedrich Wilhelm Egyetem
zenetudományi szakán Arnold Schering
és Erich von Hornbostel vezetésével
zenetörténeti és etnomuzikológiai tanulmányokat folytatott,
majd ezzel párhuzamosan
1928–30 között a
berlini Hochschule für Musik
zeneszerzés tanszakán Paul Hindemith növendéke lett.
Gárdonyi egész munkásságát meghatározta tanulóéveinek hármas gyökere: a két teljesen különböző zeneszerző iskola
(Kodály – Hindemith) és a berlini egyetem
világhírű zenetudományi fakultása,
ahol 1931-ben sikerrel védte meg doktori értekezését
Die ungarischen Stileigentümlichkeiten in den
musikalischen Werken F.Liszts címmel.
Szabolcsi Bencét és az ugyancsak Berlinben
végzett Bartha Dénest követően Gárdonyi volt a harmadik,
aki német egyetemen szerzett zenetudományi doktorátus birtokában közvetítette Magyarországra
a német zenetudomány eredményeit,
módszereit és eszköztárát.
Zeneszerző-tudósként először a soproni
Evangélikus Tanítóképző Intézet ének- és
zenetanári állását töltötte be (1931–41),
ugyanott hét éven át (1931–38) vezette a Liszt Ferenc Zeneegyesületet.
A város gazdag kamarazenei életében igazi otthonra lelt, és nagyon hamar a város legkedveltebb zongorakísérőjeként tartották számon.
A klasszikus kamarazenei repertoár mellett lehetősége volt
saját művek megszólaltatására is.
1941–69 között tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán,
1946-tól teljes óraszámban professzori kinevezéssel.
Sokoldalú egyéniségéhez és képzettségéhez méltón
a fő területének számító zeneelméleten
és zenetörténeten kívül sokféle tárgyat oktatott.
Pedagógiai munkáját egyedülálló módszeresség jellemezte.
1946-tól a „fordulat évéig", 1948-ig vezette
a főiskola protestáns egyházzenei tanszakát.
A szak megszűnését követően csak melléktárgyakat taníthatott,
és újságcikkekben műveit is támadták,
de megbélyegzése ellenére elkötelezett híve maradt a protestáns egyházzene felemelésének.
1949–53 közt a Református Teológiai Akadémián
az egyházi ének-zene tárgyat oktatta,
és az ő szerkesztésében jelent meg 1959-ben
az első országos használatra szánt Református korálkönyv.
Gárdonyi életműve több száz kompozíciót
(zenekari, kamara-, zongora-, orgona- és vokális műveket),
számos tudományos tanulmányt és könyvet foglal magába.
Említésre méltók a Lisztről szóló
(Distanciaelvű jelenségek Liszt zenéjében, 1959; Nationale Thematik in der Musik F. Liszts bis 1848, 1963; Neue Tonleiter- und Sequenztypen in den Frühwerken F. Liszts, 1978; Neue Ordnungsprinzipien der Tonhöhen in Liszts Frühwerken, 1978),
a Bach ellenpont-művészetét tárgyaló
(J. S. Bach ellenpont-művészetének alapjai,1967; J. S. Bach kánon- és fúgaszerkesztő művészete, 1972) írásai, valamint pedagógiai célzatú formatan könyvei (A zenei formák világa,1949;
Elemző formatan,1963, 1979).
Szelényi Istvánnal közösen számos Liszt zongoraművet adott közre,
és együtt szerkesztették az új Liszt-összkiadás
(Neue Liszt Ausgabe) I. sorozatát (Werke für Klavier zu zwei Händen).
Németországi önkéntes száműzetése alatt
alkotó lendülete nem tört meg,
fontos művek egész sora született életének
utolsó másfél évtizedében: Memento (kantáta, 1975),
Harmadik orgonaszonáta (1983),
Bipartita (két orgonára, 1983),
Bethlen Gábor éneke (vegyeskar, trombita, 3 harsona / vegyeskar, orgona, 1980), Meditatio in memoriam Z. Kodály (orgona, 1972/1982).
Richter Pál
Forrás:http://lfze.hu - a Zeneakadémia honlapja; http://www.parokia.hu
www. fatorony.hu
Szerk.: NETWORK Budakeszi Klub, Együtt Budakesziért Fórum; Magyarságunk a lélek él; Versek - Idézetek Irodalmi Portál vezetője> Szathmáry Olga Ottilia
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!