Hajdúdorogi templom

  EGYSZERÚEN CSODÁLATOS

Görög katolikusok 

Más néven bizánci szertartású katolikusok. A görög katolikus vallás az 1438-45-ös firenzei zsinat alkalmával született meg. Ezen a zsinaton kimondták, hogy az ortodoxRómával. Dogmatikai ellentétei nincsenek a római katolikus egyház tanaival, csak néhány szokás tér el, és bizonyos hittételeket másképp hangsúlyoznak a görög katolikusok és a rómaiak. Így például a görög rítusban sokkal jobban kifejlődött a Mária-tisztelet. Emellett a görög katolikus egyház megőrizte azt a szokását, hogy papjai felszentelésig nősülhetnek. A húsvéti ünnep is eltér a római katolikus szokásoktól. Ekkor a görög katolikusok a templomban összegyűlnek, és pászkát, bort, tojást és sonkát szentelnek. (A pászka tulajdonképpen húshoz sütött kalács, amelyet szigorú hagyományok szerint készítenek.) Ma ennek a vallásnak a egyházból kiválva egyesülnek követői hozzávetőlegesen 14 millió körül lehetnek.

Hajdúdorogi egyházmegye 

Magyarországon a görög katolikus vallás jelentékeny elterjedése a Habsburgok uralmának kezdetével jelent meg. Az erőszakos ellenreformáció részleges sikereiként könyvelték el a görög katolikus egyház fennállását. Főként a történelmi Magyarország keleti és déli részein alakultak ki a keleti, ortodox egyházak híveiből a görög rítusú vallás követői. Az I. világháború előtti időkben nyolc egyházmegyében kb. 2 millió hívője volt a görög katolikus vallásnak. Ma mindössze két egyházmegye maradt az országban. A Hajdúdorogi Egyházmegye, és a Miskolci Apostoli Kormányzóság. Az egyházmegyét X. Pius pápa alapította 1912. június 8-án Hajdúdorog központtal a Cristifideles Graeci kezdetű bullájával, de a püspöki központ azóta Nyíregyházán van. A hajdúdorogi püspökaz egész ország területére. Joghatóságát először 1968-ban, majd 1980-ban véglegesen kiterjesztették.

A székesegyház 

A hajdúdorogi székesegyház

A székesegyház légifotója

A város életének meghatározó központja már évszázadok óta a görög katolikus17. században emelt templomból mára már nem sokat látni, főként azért, mert a székesegyház restaurálását 2004-ben fejezték be. Így ma teljes pompájában kívül-belül megújulva hirdeti Isten mindenhatóságát. székesegyház.

Sokan a városban nem is tudják, hogy hivatalosan az Istenszülő templomba vezetése nevet viseli.

 
A mai műemlék templomot 1752-53-ban építették át legelőször, ekkor kapta meg barokk vonásait. Az építkezéseket Bacsinszky András főesperes irányította. A sok munkácsi kőműves sokáig dolgozott a templom építésén, azonban a 24 m magasra törő tornyot mégsem sikerült hosszú életűre készíteni. 1857-ben ugyanis öt ölnyi részt le kellett bontani a toronyból, mivel a szél ledöntötte. Az egyhajós templom legközelebb 1868-76 között fejlődött tovább. Ekkor felújították és átépítették sokat látott tornyát, és háromhajós bazilikává fejlesztették. Ekkor kapta romantikus jegyeit. Azóta is ez az alak maradt a meghatározó, és 2002-2004-ben újították fel ismét a székesegyházat. A hajdúdorogiak között elterjedt az a szóbeszéd, hogy a templom 48 m magas tornyát úgy építették, hogy azt a város minden részéről lehessen látni.
A püspöki székesegyház legértékesebb része a templom belsejében található: az oltárt és a három hajót egy kb. 15 m magas ikonosztázion választja el egymástól. Az 54 ikonból épített fal a 18. század végén készült. A több mint 200 éves ikonokat 2004-ben restaurálták. A gazdagon aranyozott ikonosztáziont kutatók szerint az ismert ikonfestő, Jankovics Miklós készítette. A nagy értékű festmények közül kiemelkedik a diakónusi ajtókon lévő Szent Mihály és Gábriel arkangyal portréja. Az ikonosztázion mellett a faragott püspöki szószék oldalát, és a püspöki széket is nagyértékű festmények díszítik.

http://www.digicart.hu/vs_photos/krpano/hajdudorog-tour.html



A kis fényképezőgépekre kattintva kinagyítja a képet.

Forrás: Internet

Moderátor : Szőke Sándorné Ágota

Szerk.:  Szathmáry Olga Ottilia

Az élet van, mely gyönyörűséges Közösségi oldal

vezetője