A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. A honfoglalást (896) vezetõ 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktõl való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepérõl.  Az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sõt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben õ volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez idõtõl körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követõen elõször 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult.
A kiegyezést követõen teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon elõtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitûzésére való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.

Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendõ célnak, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt , de tartalmilag megújították. Szent István õsi ünnepébõl az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra idõzítették. Ettõl fogva 1949-1989 között augusztus20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította!)A rendszerváltozás óta, 1989-tõl ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet.
Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg!

Az elsõ szabad választásokon létrejött Magyar Országgyûlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. Szent István megkoronázása jelentette a magyar államiság kezdetét. Elsõ királyunkban a legnagyobb magyar államférfit tiszteljük, aki olyan alapra helyezte a nemzet életét, amelyen nem fogtak a történelmi viharok. Ez nem egy államforma, hanem a keresztény erkölcs és lelkiismeret, a magyar nemzeti értékek és összetartozás megbecsülése, ápolása. A Szent Koronában egyesek a királyság jelképét látják, holott a magyar nép tudatában sokkal többet kell jelentenie: magyar múltunkat, küzdelmeinket, kultúránkat, sajátos magyar vonásainkat, amelyek révén Európához tartozunk. Szent István azt üzeni, hogy ezek az alapok a jelenben is érvényesek és szükségesek, hogy az eredményes magyar jövõt tudjuk szolgálni.