Mit is jelent augusztus 20?

Az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma, mivel gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza
Az Államalapítás Ünnepe hazánk egyik legrégebbi nemzeti ünnepe, az első magyar király, Szent István uralkodásának és Magyarországot valódi európai állammá és hatalommá válásának ünnepe.   Eredetileg augusztus 15-ére – István király törvénykezési napjának és egyben halálának évfordulójára – eső ünnep, ’csak’ 1083 óta kerül augusztus 20-án megrendezésre Szent László király rendelete nyomán, hiszen ezen a napon avatták szentté első uralkodónkat.   Az egész katolikus egyházban jelentős ünnepként jegyzett nap az évszázadok során hosszabb ideig csak az 1848-as szabadságharcot követően maradt el – maga XIV. Benedek pápa augusztus 20.-át is érintő 1771-es egyházi ünnepcsökkentő rendelete is szinte azonnal vétózásra került  Mária Terézia által, sőt a Szent Jobbés az ünnepi körmenet hagyománya is ekkor került Budára – bár igaz, hogy 1860-ban mikor ismét visszakerül nemzeti ünnepeink sorába, országos tüntetéssé fajult. Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.) Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.
A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel. Az ünnep a kiegyezést követően már ismét a megérdemelt méltóságában került megtartásra, 1891-ben, Ferenc Józsefnek köszönhetően már munkaszünet napként szerepel a kalendáriumokban.     Sajnos az 1940-es évek végétől az erős egyházi tartalom miatt az akkori rezsim meglehetősen ferde szemmel nézte az ünneplést, és noha nem tiltották be, de 1949-ben új tartalmat sulykoltak bele, lévén a szocialista alkotmány elfogadásának, így a szocialista állam megteremtésének az ünneplését e napra időzítették.     Pont négy évtized telt el mire a rendszerváltás szele végre visszaállíthatta az ünnep valódi tartalmát, bár ténylegesen csak 1991-ben, az első szabad választásokat követően került vissza méltó státuszába, mikor az országgyűlés Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.

                                                  


Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították. Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.
Forrás:Internet Összeállította: Szőkéné Ágota