Bonfinius szerint Árpád előtt Noé hegynek neveztetett 2) ; igy ir Ranzanus is 3) ; Thuróczy 4) és Kéza 5) : „Arpad cum caeteris ... fundata est ibi prope — " azaz Árpád a magyar sereggel tábort ütött Noé hegyén , közel Fehérvárhoz, ...

Fenyves József fordítása: (nehezen olvasható szöveg)(Németül Stuhlweißenburg), latinul Alba Regalis, magyarul Székesfehérvár egy előkelő, (mély?) Magyarországon fekvő város a Sárvíz folyó partján, Esztergommal és Budával egy háromszöget alkot és egy nagyon mocsaras helyen terül el, ami a várost a természettől megközelíthetetlenné teszi. 5 elővárosa van, 3 külső és 2 belső, ahol a magyar királyokat koronázták egy csodálatos templomban, melyhez hasonló egész Magyarországon nem létezett, s ahol a királyokat eltemették. 1543 szeptemberben a törökök bevették a várost, de 1601 szeptemberében Roßwurm tábornok és Merceur herceg a töröktől elvette, 1602 augusztusában a török visszavette, de végül 1688-ban hosszú megszállás után újra keresztény kézre került a város.

   A Vetus Budai várpalota Székes- FEHÉRVÁR bizonyítéka!

Hadmérnöki felmérés 1601-ben olasz nyelvű, kémrajz, ami szinte tökéletes felülnézeti képet ad AZ Ó-BUDAI KIRÁLYI VÁRPALOTA alaprajzáról! Pontosan felmérték a várat a falak mentén.

Jól nézzék meg az összeillesztett képeket. A felső képen látható falakat az alsó műholdas kép ugyanúgy mutatja!

Hivatalosan a mai történelemoktatás ezt a várat a ma ismert Székesfehérvár városába helyezi!

Today's officially the history of this castle is known today Szekesfehervar place!

EZ A VÁR NEM A MA ISMERT

     SZÉKESFEHÉRVÁRT ÁBRÁZOLJA!

   EZ A VÁR MA A BUDAKALÁSZ felett található MÉSZKŐBÁNYA!!!

Today's officially the history of this castle is known today Szekesfehervar place!

THIS IS NOT THE BE KNOWN TODAY

     SZÉKESFEHÉRVÁR REPRESENTING!

   THIS IS A CASTLE  Budakalász limestone!

A terület képe felülnézetből tökéletesen kirajzolja az egykori várformát!

Ez a vár nem a Monalovácon tetején-hanem picit lejjebb a mai Mészkőbánya helyén volt! A tavasszal végzett terepbejáráson videofelvétel készült az 1601-es vár falait végigjárva. A falak és bástyák helye pontosan egyezik. Viszont az egész környék egy jól kiépített védelmi rendszer vizesárokkal, ókori beton és dupla kőfalakkal.

Az északi külső várfal

A VÁRPALOTA képe A MÁSIK IRÁNYBÓL északról nézve, a kép önmagáért beszél! Aki a leírásokat nem érti és igazából azt sem tudja MIÉRT? TETTÉK EZT VELÜNK??? A képek alapján láthatja a teljes IGAZSÁGOT!

Katonai felmérési alaprajz és GOOGLE Müholdas kép egyben. Tökéletes azonosság!

Military survey and Google Satellite images in one layout. Identity is perfect!

Hadmérnöki felmérés 1691-ből SZÉKESFEHÉRVÁR.

A Várpalota műholdas képe !

Székesfehérvár Buda and even today history has taught pre-planned theft MISREPRESENTATION-Lie-National consciousness and the Hungarian people and the integrity of mayhem! Hungarian sentiments of teachers and leaders of academic archaeologists members!

  MUST write the history books!

Hadmérnöki felmérési rajz és műhold kép, ugyanazt látjuk! Hasonlítsd! Drawing military survey and satellite image, we see the same! Compare!

,Hasonlítsd!, Compare!

Székesfehérvár és Buda még napjainkban is tanított történelme előre kitervelt MEGTÉVESZTÉS-HAZUGSÁG-LOPÁS-NEMZETÜNK és a MAGYAR NÉP ÖNTUDATÁNAK  ÉS BECSÜLETÉNEK MEGCSONKÍTÁSA ! Magyar érzelmű vezetőink régészek tanárok és akadémiai tagok!

  ÁT KELL ÍRNUNK A TÖRTÉNELEM KÖNYVEKET !!!

Egy lerobbantott darab a várfalból

A Rákóczi-szabadságharc idején Fehérvár a Habsburg seregek egyik legfontosabb bázisa volt. A város hadtörténetének korai fejezete ezzel le is zárható, hiszen az 1711-ben megkötött szatmári békét követően később Mária Terézia német-római főhercegnő elrendelte a védművek, falak lerombolását, a vizesárkokat pedig betemettették. A XVIII. század folyamán fokozatosan elbontották a város erődítményeit, melyek még jól látszódnak az 1738-as német nyelvű felvételi rajzon

The Rákóczi Fehérvár during the Habsburg army was one of the most important base. The city hadtörténetének early to close this chapter, since the 1711 Treaty of Szatmár concluded after Empress Maria Theresa ordered the defenses, the destruction of walls, ditches and the betemettették. XVIII. century, gradually dismantled the city's fortifications, which are still well be visible in the 1738 German-language recording diagram

Székesfehérvár és Palota lerombolásának a székesfehérvári parancsnok, Christian Andreas Jörger vezetésével kellett volna megvalósulnia, ám végül ezeket a munkálatokat is Pfeffershofen báró felügyelte. A várrombolási rendelet úgy határozott, hogy Székesfehérváron a védműveket kell lerombolni, míg a város falai épségben megmaradhatnak. A korszakra nézve tipikus és általánosítható esetnek tarthatjuk a székesfehérvári városi tanács 1702. áprilisi folyamodványát, amelyben kérte az Udvari Haditanácsot, hogy a romboláskor feleslegessé váló köveket felhasználhassa egy új városháza építésére.
 Nicolas Dumont hadmérnök elképzelése szerint a mocsárban álló rondellák mellett az azokat összekötő falakat is fel kellett robbantani. A munkához szerinte 80 kőműves, 24 kőtörő, 12 aknász, 6 ács, 12 hajó, 24 hajós kellett (segítségükkel gondolta az aknákat a vízben álló bástyák alapjaihoz szállítani), valamint 2000 ember, akik a romok eltakarítását és az árkok betemetését végezték volna el.19 Dumont hadmérnök számításai szerint 10 ezer forintra volna szükség, később ezt az összeget 15 ezerre módosította.20 Tudjuk, hogy a munkálatokat 1702 júliusában azok a Budai Kamarai Adminisztráció által kirendelt
szakemberek kezdték meg, akik az év tavaszán Eger várának lerombolásán is dolgoztak, így megállapítható, hogy a budai központ irányításával egy mesteremberekből álló gárda hajtotta végre a hadmérnök különböző utasításait. A robbantások előkészítése után 1702 szeptemberében az ágyúkat és muníciókat Budára szállították23 és októberben az elhelyezett aknákat felrobbantották. A Dumont által igényelt 2000 munkást nem lehetett egyszerű kiállítani, egyrészt a nyári és őszi mezőgazdasági munkák miatt, másrészt pedig a másik nagy dunántúli végvár, Kanizsa rombolásához is a dunántúli vármegyéket rendelték ki. Nagy kérdés, hogy vajon mely védműveket rombolták le az 1702. év második felében Székesfehérváron? Pontos forrás híján csak feltételezhetjük, hogy az év végére a Budai kapu előtti nagy hídfőerődöt bontották le, és a várfalakat a tervezet szerint néhány helyen
felrobbantották. A föld elegyengetésével még 1702 decemberében sem végeztek teljesen a munkások.

Az első katonai felmérés még a Pilisi-óBudai FEJÉRVÁRT ÁBRÁZOLJA !

Az Elsõ Katonai Felmérés 1763-1785: Magyar Királyság

A második katonai felmérésen 1806! már ugyanezt a várszerkezetet a ma ismert Székesfehérvárosra helyezik rá, viszont az Ofner Vorstadt Budai városrész mindkét felmérésen ugyanott, az eredeti helyén szerepel!A "mészkőbánya" nem Római kori ugyanis a hivatalosan elfogadott térképek a tárgyalt helyen semmit sem mutatnak! Még kőbányát sem!

Budai Városrész(Ofner Vorstadt)

I. katonai felmérés térképe (1763-1785) Ez a Pilisi Székesfehérvár!

II. katonai felmérés térképe (1806-1869) Ez a kép a ma ismert Fehérvárost ábrázolja!

III. katonai felmérés térképe (1869-1887)

Ez a kép szintén a ma ismert Fehérváros!

Tehát ezt a disznóságot 1700-1806 között hajtották végre !

A II. katonai felmérésen a Harapovac területe,  Célkeresztben a Kalázi "mészkőbánya" nincs ábrázolva! Miért? !!!

A CIVITAS EXTERIOR nem nyugati hanem keleti külváros!!!

másnéven Ofner vorstadt a Budai külváros!

A Budai külváros szétrobbantott falai

 Városrészek és kapuk

A fedőképet úgy húztam rá a műholdas képre, hogy a Nova Civitas külvárosi részt összehasonlítható legyen! Nyugatról és felülről nézzük, mivel alaprajz és a német pontosság most segítségünkre van.

A vizek útját elég végigjárni annak, aki nem hisz a saját szemének. Az északi vizesárok és a külváros falai pontosan nyomonkövethetők !

Véletlen egybeesés? II. József nem koronáztatta meg magát, nem kötötték a magyar törvények, rendeletileg kiviteti az országból a Koronát. Ez 1784-ben történik, és attól fogva egészen a hazahozataláig, 1790-ig semmit sem tudunk róla. Ez alatt lehetett rajta képeket cserélni, anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. 1790 előtt szó sem esik Dukász Mihályról a koronánkkal kapcsolatban, ezek a képek csak utólag kerülhettek a koronára egy csere folytán. A Dukász kép ad alapot arra, hogy a koronát Rómától és ne Bizánctól származtassák.Megszűntette a vármegyerendszert,Megszűntette a főispáni címet is. Az alispán választását pedig ő maga gyakorolta. Betiltotta a “nem hasznos tevékenységet” űző rendeket (tanítás, gyógyítás)

Magyar pálos rend feloszlatása! Belső intézkedései:
- 1754-ben kettős vámhatárt állított fel. Egy határ húzódott az egész birodalom körül, mely az osztrák- és cseh ipart védte a külföldi riválisoktól. A másik határt pedig Magyarország köré húzta, azért, hogy a magyar ipar ne fejlődhessen és a birodalom felvevőpiaca legyen. Viszont kedvező volt a mezőgazdaság számára, tehát az ország a birodalom éléskamrája lett.

Kérem nézzék meg, és hasonlítsák össze a képeket!

                Milyen szinü ez a vár? FEHÉR! vár

A krónikások mind leírják: falai már messziről világítanak, csodálják szépségét és nagyszerüségét!

Fehér - A Fehér vagy Fejér régi magyar személynév, melyet az Árpád-korban férfiak és nõk egyaránt viseltek, jelentése: fehér színû.White - The White Hungary Fejér old personal name, which the Árpád-age men and women alike wore, meaning white.

Székesfehérvár  hadmérnöki rajzán szereplő útjelölés: jobb felső: a Palotába vezető út, középső: a Bécsi út, alsó: az út ami Offenre -Avun-Vízhon a déli kőhegy vezet!(Üröm felé) A bal oldali úton Esztergomba juthatunk!!!

Ezen a hadmérnöki rajzon az egykori utak leírásain kívül azt is láthatjuk, a víz merről jött és miként vette körbe az elővárost, és a várat.

SZÉKESFEHÉRVÁRAT!

Jobb alsó sarokban a felirat: Stulweissenburg in Ungarn

De ne feledjünk valamit, aki ezt a várat uralta annak az egész hegyet és a fennsíkot is uralma alatt kellett tartani, + a Pesti részeket!

Az egykori rév és vámhely-kilátás a várból. Szemben az ősi Pest városa!

Fejér - A Fejér vagy Fehér régi magyar személynév, melyet az Árpád-korban férfiak és nõk egyaránt viseltek, jelentése: fehér színû.

The satellite image is 3 km height, 5 m accuracy of the survey drawing matched hadmérnöki Székesfehérvár! Shocking identity!

Az illesztést és a GPS pontok felvételét hivatalos szakember:

Szkubán Zsolt földmérő végezte.

A külső-belső várfalak és bevezető utak ugyanott vannak!

A műholdas képre 3 km magasból, 5 méteres pontossággal illesztett hadmérnöki felmérési rajz Székesfehérvárról!    Döbbenetes azonosság!

A nyugati épített ókori beton várfal külső része.The western part of the exterior walls of concrete built in ancient

 A csúcsos elővár/rondella bejelölve! Ahogy én látom...

A magasból és a terepen is

 A bejárt útvonal és az előváros falainak felmérése.The route is swept and the walls of the suburb survey

Fehérvár erőd és Palota nyugatról nézve

Kút a Várban!Fountain at the Castle!

Víz van benne!

illesztés

XIV-XV. századi pillértartók.XIV-XV. century roof beams

Fehérvár nyugati épített fala.

A várfal keletről nézve

Északi külső várfal

A FEHÉRVÁRI-VETUS BUDAI VÁRPALOTA "ÉPEN MARADT" FALSORA !

Várszakértő régész szakember elemzése a falról: Ami a képek alapján kiderült, hogy ez egy kváderkövekből falazott várfal. A kváderkövek a képen látható téglatest alakúra faragott kövek, amelyek a fal belső és külső síkjára kerültek, a köztes részt általában faragatlan kövekkel töltötték ki. Van erre példa Magyarország területén, de mindenképpen nagyobb igényességet és szaktudást igényelt, hiszen a köveket megmunkálva kellett a falba beilleszteni. A falból kiálló kövek, amennyire a képekből látszik konzolok. Ezek tarthattak tetőt is, de egy épület födémszintjét is, bejárathoz tartozó létcsőt is. Ha a fal belső felén van, akkor gyilokjárót is tarthatott. A képek alapján nem egyértelmű, hogy ezek a konzolok a külső vagy a belső falsíkon vannak-e. A vár számunkra ilyen kis részletekből nem ismert. Mindenképpen középkori várról van szó, ennél bővebbet helyszíni szemle alapján  lehet mondani.

Védőfolyosó-Gyilokjáró román stílus (X - XIII. sz.)

Nagyon valószínű, hogy a belső vár védelmére szolgált a fal és a képen látható külső védőfolyosót tarthatott. Itt szintén a természetes sziklafal továbbépítését láthatjuk észak-északnyugati irányban folytatódva a belső várfal részeként.

A várfalak szerkezetei és a konzolok szerepe

A fal tetején kialakított védőoromzat a középkor folyamán rendkívül sokrétegűvé vált. Kezdetben a falak tetején csak oromfokokat alakítottak ki, de a középkor előrehaladtával több védelmi újítás is megjelent. A falak tetején fedett gyilokjárókat alakítottak ki a falon lévő katonák védelmére az ellenséges nyilak ellen, külső gyilokjárókat létesítettek, hogy a fal alatt lévő ellenséget is támadhassák, de az ostromlétrák ellen is védelmet nyújtottak. A középkor vége fele, tehát a keresztes korszak vége fele megjelentek az úgynevezett Mâchicouli-sorok, ami nem más, mint a védőoromzat külső kinyújtása a várfalon kívülre, és azokon lyukak kialakítása, amin a külső gyilokjáróhoz hasonlóan a várfal alatt lévő ellenséget is lehetett támadni

Belső várfal, sajnos 1/4-e tavaly márciusban ledőlt, 28 évvel ezelőtt még látható volt az a rész ami oldalt is folytatódott.

***

• Régészeti érdekű területek

Régészeti érdekű területnek tekinthető valamennyi terület, természetes vagy mestersége üreg és a vízmedrek azon része, ahol eddigi ismereteink szerint (pl.: történeti adatok, térképek; eddigi, már dokumentált lelet-előkerülések, stb.), valamint a környezeti feltételek (domborzat, kitettség) alapján számolni kell jelenleg még pontosan nem ismert elhelyezkedésű, kiterjedésű régészeti lelőhelyek, régészeti jelenségek és leletek előkerülésével.

A régészeti lelőhelyeket illetve régészeti érdekű területeket jogszabályok védik

Miután a Kövt. értelmében a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak, a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni, a védelmükre irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, és csak szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A földmunkával járó beruházásokkal, fejlesztésekkel az örökségvédelmi törvény előírásai szerint (Kövt. 19. § (1) bekezdés) a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. A régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyekről, régészeti érdekű területekről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el

Forrás: KÖH

***

Az északnyugati belső várfal részlete

Lépcső a belső várfalon.Steps in the inner walls of the castle

***

A kulturális örökség részét képezi a régészeti örökség, azaz az emberi létnek a föld felszínén, a föld, a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma.
A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, kiterjed továbbá a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározására, védetté nyilvánítására, valamint a régészeti örökség megőrzésére. A régészeti örökség elemei a régészeti emlékek, valamint a régészeti leletek.

A régészeti emlék a régészeti örökség ingatlan eleme, a régészeti lelet a régészeti örökség felfedezett, feltárt, megkutatott, ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, eredeti összefüggéseiből elmozdult-e, elmozdították-e, vagy sem.

Forrás: KÖH

***

A felső középnézeti műholdkép ugyanazt mutatja a metszetkép alatt, láthatjuk a hadmérnöki felmérési rajz Székesfehérvárt, ábrázolja 1691-ben!

A XII. században kialakul a többfalú, koncentrikus várrendszer. Ennek lényege, hogy már nem csak egy fal védte a várat, vagy várost, hanem több fal, így ha az ellenség elfoglal egy falszakaszt, akkor nem magát a várat foglalja el, hanem csak egy részét, amit a várvédők később visszafoglalhatnak.

Képes krónika és őstörténet Az egyik a „Noé"- hegy, a másik a Gellért-hegy. A Székesfehérvár melletti Noé-

Anonymus (ó-Budai jegyző) adata pedig arról szól, hogy a magyarok átkelve a Dunán, Attila városába mentek be, és ott megcsodálták a romba dőlt, illetve még álló palotákat. Ezt a helyet választotta Árpád fejedelem először szálláshelyül Pannóniában, és szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba városát. Ezt Kálti Márk Képes Krónikája megerősíti. Csak a király kiváltsága volt hogy fehér kőből építsen várat, a fehér szín miatt, amely a főhatalom jelképe volt, ami őstörténelmünkben és mondáinkban mindenütt jelen van.A Szent István által az Árpád fejedelem temetési helye mellett alapította Fehér-egyháza köré város épült. Az Alba ezért a forrásvízi, messziről is jól látható mészkőre is utalhat a királyi alapításon túl.

FEHÉR VÁR belső várának FEHÉR fala- pillértartó

Képzeljük el ahogy a keleti napfény megvilágítja a hatalmas várfalakat.A hófehér mészkő ragyogott a napsütésben...

Elavultságuk miatt rombolták le a magyar várakat?

A Királyi Ofner stadt leírása forrás Columbia Egyetem

Lejárat a Budai Várpalotában Fejérvárban- a Budakalász feletti mészkőbányában! 

Térképeket-metszeteket hamisítottak, feltöltötték a várárkokat, lecsapolták a mocsarakat, lerobbantották a várainkat és elhordatták a köveit. Ellopták területünk és kincseink nagy részét. Kitaláltak nekünk egy másik történelmet az őskortól fogva.

Épp itt az ideje, hogy kiderüljön az igazság!

Hivatalos helyeken még most is azt mondják itt csak kőbánya volt, mert írott forrásanyag nem található a levéltárainkban. Ami található az kőbányáról szól(mert annak használták, ugyanúgy, mint minden várat) Nem kéne az elavult hivatalos kutatási módszert megújítani? Módszerváltást! A műholdas kép bizonyít mindent! Az adatok folyamatosan gyűlnek és kitűnő szakemberek is, csatlakoztak már. Ki lesz az a történész-régész, aki ezt nyilvánosan felvállalja? A képek önmagukért beszélnek!

Székesfehérvár itt található!

Akik mindezért dolgoznak és dolgoztak idáig is a teljesség igénye nélkül

Fehér Vár Fehér Folt Alapítvány dr Lánszki Imre, Ősbuda várvédői egyesület tagjai, Perkupai Pető Imre, Miskolci barlangászok, a műszaki emberek, Fenyves József, Kozár Feri, Gyarmati Laci és még sokan mások, akik sok  fontos információval és munkával segítettek... Köszönet érte!

2011.

A kommunizmus bukása után 21 évvel a rendszerváltás után a Magyar Királyok Székhelyén, legfontosabb hatalmi és szakrális központjában,koronázó fővárosában, SZÉKESFEHÉRVÁRON  kőbánya működik!

Forrás és felhasznált irodalom:

• gyilokjáró
  
• varak3d.hu
• Középkori várak
• Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
• Gyerekkori emlékek és Sashegyi Sándor hagyatéka