Kassa egyéb látnivalói
Ismerkedjünk meg most
Kassa Fő utcáján kívüli
egyéb jelentős látnivalókkal:
A Miklós-börtön
Kassa mindmáig megmaradt legrégibb épülete két kora gótikus polgárház összeépítéséből nyerte el végső formáját.
A XVIII. század végén még fazekasműhelyt üzemeltettek benne. Pincéje feltárásakor megtalálták ennek tárgyi maradványait.
1618-tól 1909-ig városi börtönnek használták. Elnevezését II. Rákóczi Ferenc egyik kegyetlen hóhérjáról, Miklósról kapta.
Kassa több, mint 500 éven át bírt pallosjoggal. A lefejezési jog
gyakorlása természetesen a hóhérok alkalmazását is megkövetelte. A
kassai hóhérok lakóhelye 1791-ig a Miklós-börtön emeleti részében volt.
Az építményben végzett ásatások alkalmával megtalálták azt a földalatti
folyosót, amely összeköti a börtönt a Hóhér-bástyával.
Az épületben ma múzeum található.
A református templom
1644 húsvétján I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége,
Lórántffy Zsuzsanna alakította meg a kassai református gyülekezetet. A
templomot 1810-ben szentelték fel. A császári fegyverraktárból,
átépítéssel alakították ki, 1805-1810-ben. 1853-ban új homlokzattal és
egy 27 méter magas toronnyal látták el. A torony csúcsára - a városi
tanács ajándékából - feltették az 1589-ből való érckakast, amely egykor
a protestáns kézre jutott dóm tornyán állt.
Munkátsy József építőmester, egyházi presbiter anyagi támogatásával
1895-ben a templom tornyát 40 méter magasra emelték. A templom
legértékesebb műkincsei közé tarozik Nonnert Pál ötvösmester fedeles
kannája 1662- ből és az ezüst fedeles kancsó 1685-ből, továbbá az I.
Rákóczi György által ajándékozott tányér, valamint az 1644-ből származó
úrasztalterítő a Lórántffy-címerrel.
A Hóhér-bástya és a Rodostói-ház
A középkori városi erődrendszer legrégebben megmaradt részlete a református templom mögötti Hóhér-bástya.
A régi
kivégzési
módszereket
Jókai Mór: A kassai bíró c. novellájában örökítette meg
hitelesen.
Az író a Liberális Párt színeiben képviselte Kassát a
budapesti országgyűlésben 1884 és 1892 között.
A bástya udvarán áll a Rodostói-ház, II. Rákóczi Ferenc tekirdagi
ebédlőházának egyik fele, melyet Rodostóból (a mai Tekirdagból)
szállítottak Kassára. 1940-1943 között, Lux Kálmán tervei szerint
építették fel. 1991-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.
Gyönyörű a fejedelem eredeti pompájában tündöklő ebédlője és
pipatóriuma. A II. Rákóczi Ferenc életét bemutató állandó kiállítást
1991-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.
A múzeumban metekinthető
az a kézi tekerésű kamerával készített film is, melyet a fejedelem és
bujdosó társai földi maradványainak 1906-os újratemetésén forgattak.
A Rodostói-ház udvarán 2006-ban avatták fel II. Rákóczi Ferenc
szobrát. A szobrot a karcagi Győrfi Sándor Munkácsy-díjas művész
készítette. A szobor 240 cm magas és magasságán emel az a 8 tonnás
Brazíliából származó tömb is, melyen Európa 12 főbb városát tüntették
fel.
A Jakab-palota
Az egykori Malom-árok (utat építettek helyébe) hídja mellett áll a Jakab-palota. Jakab
Árpád, a velencei gótikus építészet szerelmese építette 1903-ban
Mátyás király emlékére, felhasználva azokat a köveket is, amelyeket a
dóm restaurálásakor kiselejteztek. A palota építőjéről és első
tulajdonosáról kapta a nevét. A főbejárati kapu bal oldalán a csőrében
gyűrűt tartó holló alatt elhelyezett emléktáblán ez a felirat
olvasható: "Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az
igazságos király emléke, 1443-1943."
Az evangélikus templom
Kitzling György kamarai építőmester tervei szerint 1804-ben
kezdték el a klasszicizáló empire stílusban épült, kupolával és két
alacsony toronnyal ellátott templom építését.
A templom oltárképét, amely Jézust a Getsemani kertben ábrázolja,
Czauczik József és Müller János lőcsei festőművészek festették
1816-ban. A templom legértékesebb műkincse a XVII. századból származó
angyal formájú serleg.
A görög katolikus templom
1882-ben épült, romantizáló bizánci stílusa teszi feltűnővé. Kolatsek
Vilmos építész tervei alapján Schmidt Lajos építette. A templom két
tornyát tíz évvel később, 1896-ban építették fel. A szószéket és a
szentély pazar képállványát - melynek faragott részeit Urr György
kassai szobrász készítette, festett képeit pedig egy lembergi cég
szállította - 1902-ben állították fel. Lembergi mestermunka a szép
képekkel díszített szentségtartó is.
A Domonkos templom
Az Árpád-házi királyok korából származik a város legrégebbi egyházi
építménye. Korai gótikus stílusban épült a XIII. század végén, 1290
körül. Bernardus Quidonis 1303-ban összeállított katalógusa Kassa
konventjét Magyarország dunáninneni hat domonkos zárdája között már
harmadik helyen említi meg. Ezt a templomot már eredetileg
összeépítették a kolostorral. A gótikus stílus maradványait az apszis
záródása, az ablakok keskeny formája, a régi sekrestye bordázata, a
torony szerkezete, a diadalív, a nyugati kapu kőrámája őrzi. Az
1556-os nagy tűzvészkor annyira megrongálódott, hogy a domonkosok
kénytelenek voltak elhagyni, és a templom 1698-ig nem szolgálta eredeti
rendeltetését. A zárdatemplomot a XVIII. század első felében barokk
stílusban építették át.
A Márai ház
A domonkosok terével érintkező Mészáros utca 35. számú épülete Márai Sándor gyermekkorának színhelye. A XX. század egyik lenagyobb írója nem ebben a házban született. Szülőházát, mely az egykori Szegfű utcában állt, a 70-es években bontották le.
A ház falán emléktáblát találhatunk, és a városi önkormányzat
támogatásával 1988-ban nyitottak meg az épületben egy
Márai-emlékszobát.
2004 októberében lett felavatva Márai Sándor szobra a Mészáros utca végén található kis téren.
A szobor a fiatal felvidéki szobrász Gáspár Péter munkája.
A Löffler Múzeum
A múzeum 1993-ban letlétesítette Löffler Béla (1906-1990) neves
kassai szobrászművész életművéből és gazdag gyűjteményéből. A múzeum -
az örökhagyó végakarata szerint - rendszeres lehetőséget biztosít a
fiatal képzőművészek alkotásainak bemutatására is.
Az egykori Hadtestparancsnokság épülete
Kassa egyik legszebb műemléképületei közé tartozik. Az épület 1908-ban épült szecessziós stílusban Kauser J. tervei alapján a Jakab testvérek irányításával. 8800 m2
területen fekszik, az eredeti terv 300 helyiséget tartalmazott. Hadi
célokra épült, de pénzügyi nehézségek miatt Halmos Jenő mérnök
tulajdonába került, aki 50 évre bérbe adta a hadseregnek.
Később az épület állami tulajdonba került. 1998 márciusáig a
katonai parancsnokság és a katonai építészeti hivatal székhelye volt.
Az épületre, amely a polgári építészet remeke, jellemző a merész
képzőművészeti stilizáció, a levél- és figurális díszítésű lineáris
ill. felületi ornamentika. Az Atikát oroszlánok alakjai zárják. A
homlokzat sarki részén antik harcosok domborművei találhatók. Az
építészeti módosításokat maga a tulajdonos, Halmos Jenő végezte. A
szárnyakon nyeregtető van, a sarkakat számos kupola díszíti.
Ma egyrészt múzeumi célokat szolgál, másrészt a Kassai Kerület hivatalai nyertek benne elhelyezést.
Kelet-szlovákiai Múzeum
Lechner Jenő tervei alapján 1899-ben épült ez a neoreneszánsz
palota, mely először a Felső-magyarországi Rákóczi Múzeum gazdag
gyűjteményét őrizte. A Felső-magyarországi Múzeumot a Klimkovits
testvérek: Ferenc, Flóris, Gábor és Béla alapozták meg, akik 1872-ben
létrehozták a Felső-magyarországi Múzeumegyletet. Különféle
műtárgyakból álló gazdag gyűjteményüket ajánlották fel a múzeum
céljaira, amit az idők folyamán mások is jelentős adományokkal
gazdagítottak.
Az államfordulatot követően ezt az örökséget a Kelet-szlovákiak Múzeum vette át.
A múzeumban jelenleg több, mint félmillió múzemi tárgyat tartanak
nyilván, közöttük olyanokat is, amelyek európai viszonylatban is egyedi
daraboknak számítanak. Itt tekinthető meg a " kassai aranykincs",
melyre 1935-ben, az egykori Szepesi Kamara épülete egyik szárnyának a
lebontásakor bukkantak. Feltétlenül érdemes megtekineni a múzeum
történelmi, aranyműves és numizmatikai állandó tárlatát.
A jelenlegi "Ó"Városháza
Jelenleg az Óváros önkormányzatának szecessziós stílusban készült épülete, amely egykor közigazgatási főiskola volt.
Forrás: http://osszefogas.lapunk.hu/
Szerk.: Szathmáry Olga Ottília
Kommentáld!