Húsvét a kereszténység
legnagyobb ünnepe.
Bár a karácsony sokszor
közelebb van az emberek szívéhez, de hitünk igazi titka, Isten
felfoghatatlan szeretetének szemlélése a húsvétban teljesedik ki. Csak
hát ez kényelmetlen: amíg a jászolban fekvő kisgyermek látványa kedves
kép,
addig a Golgota olyan tükröt tart elénk, amibe nem szívesen nézünk.
Egyikünk sem akarja könnyen elfogadni, hogy mi is,
személy szerint én
is felelős vagyok az Isten Fiának szörnyű halálában.
Márpedig „a mi
bűneinkért szúrták át,
a mi gonoszságainkért törték össze;
a mi
békességünkért érte utol a büntetés,
az ő sebei szereztek nekünk
gyógyulást”
(Iz 53,5).
Ha a feszületre nézek és őszintén
végiggondolom azt a szörnyű szenvedést,
amibe Jézus belehalt,
akkor meg
kell rendülnöm azon,
hogy az én látszólag nem súlyos, kényelmes „kis”
bűneim valójában mennyire szörnyűek és mi lett a következményük.
De még
inkább meg kell rendülnöm
azon a szereteten,
amely képessé tette Jézust
arra,
hogy a világ összes bűnét magára vegye. Felfoghatatlan titok.
Húsvét titkának lényegi része,
hogy Jézus Krisztus él!
Az élő Jézussal
találkozom a szentáldozásban,
de ő bocsát meg nekem a szentgyónásban is.
Jézus feltámadt és minket is feltámaszt (1Kor 6,14).
A húsvét gyümölcse
öröm és béke.
Nem evilág békéje, hanem sokkal mélyebb annál.
Mert „ki
szakíthat el bennünket
Krisztus szeretetétől?
Nyomor vagy szükség?
Üldöztetés vagy éhínség,
ruhátlanság,
életveszély vagy kard? ...
De
mindezeken diadalmaskodunk őáltala,
aki szeret minket”
(Róm 8,35.37).
Az
élő Jézus Krisztus,
aki maga a feltámadás és az élet,
növelje hitünket
és a húsvéti szentgyónásban adja meg a tiszta szív békéjét és örömét
mindannyiunknak!
FORRÁS: INTERNET
Bejegyezte: Szőke Sándorné Ágota operátorunk
Szerk.: Szathmáry Olga Ottília
Kapcsolódó hírek:
Márton nap és minden ami hozzá kapcsolódik
121 éve született Öveges József (1895. november 10 – 1979. szeptember 4.)
A Gergely-naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe .
AUGUSZTUS 15. – NAGYBOLDOGASSZONY – SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE