<!--
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{mso-style-parent:"";
margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";}
@page Section1
{size:595.3pt 841.9pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;
mso-header-margin:35.4pt;
mso-footer-margin:35.4pt;
mso-paper-source:0;}
div.Section1
{page:Section1;}
-->
MEGSZÜLETTEM
Mindjárt 6 óra.
Tested izmai ugrálnak.
De örülök az ébresztő
napsugárnak!
9 hónapja ölel méhed,
Most mosolyog az arcom-, nézd
meg.
Én laktam benned várva a
napot,
Mikor szepegő kislányod
megláthatod.
Keressen a szemed, villantsd
rám egyszer,
A szikrázó, drága fényekkel.
Egyenesítsd ki megroppant
gerinced,
Arcoddal arcomat érintsd meg.
Érzed? Újjászültük magunkat,
Hogy meglássuk új világunkat.
A napot, a holdat, a fákat, a
vizet,
A hangot, az arcot és óvó
kezet.
A csendes napot, a madarak
dalát,
Az élet örömét, és játékát.
Felfedjem magam és téged,
Édesanyám,
Ki apuval együtt máig vártál
rám.
Nincs annyi virág a réten,
Amit adnék neked,
Fogd hát meg kezem,
Hogy legyen mit néznem,
Néznem és éreznem melegét,
És Te is érezd a pici szívem
köszönetét…
Kommentáld!