MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL

MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL hírei

Hamvazószerda...

11 éve | Szőke Sándorné Ágota | 0 hozzászólás

A hamvazószerda a farsang és a húsvét közti választónap.

Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 13-ra esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közti választónap, az előtte lévő vasárnap farsangvasárnap, azt követi farsang hétfő, húshagyókedd és hamvazószerda. A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 13.ra esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról. Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.

A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá, ezen a napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma utóbbiból áll a szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, és ezzel rajzolja a keresztet a hívek homlokára a következő szavak kíséretében: "Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel".

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert, és mivel a hamu mosószer, és alapanyaga a szappannak is, egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.
Hamvazószerdát másként böjtfogó szerdának, száraz szerdának vagy aszaló szerdának is nevezik. A II. Vatikáni Zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a keresztény katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.
A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonka hét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövér csütörtöknek", "zabáló csütörtöknek". Ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Ez a megnevezést az egy héttel korábbi, hamvazószerdát megelőző csütörtökre is használták, valószínűleg a két nap szokásai egybemosódtak.