Folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon

az OTP Bank Nyrt. ellen a per

 Feladó: Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Nyílt Levél Dr. Vezekényi Ursula részére

Kúria

1055Budapest
Markó utca 16.

2013. június 19.

Tárgy: Bírói Szakmai Konferencia – 2013. június 24.

Tisztelt Tanácselnök Asszony!

A Dr. Szász Károly 2013. május 31. napján kelt leveléből értesültünk arról, hogy a Kúria, a deviza alapú hitelezéssel kapcsolatos perek elbírálásában részt vevő bírák számára szakmai konferenciát szervezett 2013. június 24. napjára. A Kúria kezdeményezését alapvetően támogatjuk. Egyetértünk Önnel abban, hogy pénzügyi fogyasztóvédelmi keresetek eldöntése, speciális szaktudást, közgazdasági, banküzemi ismereteket igényelnek.

Rossz érzést kelt ugyanakkor bennünk a konferenciára meghívott előadók köre; a konferencia megrendezésének nem kellő nyilvánossága; valamint a konferencia megrendezésének dátuma.

Úgy gondoljuk, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének képviselői morálisan is és szakmailag is alkalmatlanok arra, hogy bármilyen formában támpontokat nyújtsanak a bírói kar számára. A PSZÁF munkatársait ugyanis súlyos felelősség terheli azért, hogy jelenleg több százezer család a teljes anyagi ellehetetlenülés közelébe került. A PSZÁF munkatársainak személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy az igazságszolgáltatást félrevezessék, és így a felelősségüket eltusolják.

A konferencia dátuma és nem kellő nyilvánossága pedig azt a benyomást keltik, mintha a Kúria el akarná titkolni a konferencián elhangzó érveket, és ezzel meg akarná fosztani a június 25-dikei tárgyaláson résztvevő feleket attól, hogy azokra az érvekre érdemben reagálhassanak. Meggyőződésünk, hogy egy jogállamban nincs szükség jogi érvek eltitkolására. Egy jogállam motorja az, ha a jogászok kölcsönösen megismerik egymás gondolatait és együtt keresik a lehető legjobb megoldást a felmerült jogi kérdésekre.

A 2013. június 25. napján megtartandó tárgyalást a nyilvánosság érdeklődéssel fogja követni. A Kúria döntése hosszú évekre meg fogja határozni a társadalom viszonyát az igazságszolgáltatáshoz.

Annak érdekében, hogy a Kúria ítélete a jogbékét megteremtse, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az összes érv, amelyik a döntésnél szerepet fog játszani része legyen a nyilvános tárgyalásnak, azokra a felek reagálhassanak és így azokról mindenki saját véleményt alkothasson.

Ha a Kúria ítéletének indoklása nem győzi meg a nyilvánosságot, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek Magyarország számára.

A magyar pénzügyi jog és a magyar fogyasztóvédelmi jog egyaránt az Európai Unió jogrendszeréből ered. A magyar bírói kar számára hasznos lehetne például megismerni az Európai Unió más tagországainak ítélkezési gyakorlatát. Deviza alapú hiteltermékek vannak például Németországban is, ezért Németországban is ismertek azok a jogi kérdések, amelyek jelenleg a magyar bírói kart foglalkoztatják. Javasoljuk ezért, hogy a Kúria vegye fel az alábbi német jogászokkal a kapcsolatot:

• XXXXX XXXXX, a Német Szövetségi Köztársaság legfelsőbb bíróságán a pénzügyi joggal foglalkozó tanács elnöke (Vorsitzender Richter am Bundesgerichtshof);
• XXXXX XXXXX, a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyi Felügyeletének igazgatója (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht, Exekutivdirektor Bankenaufsicht);
• XXXXX XXXXX, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának fogyasztóvédelmi tanácsadója.

Nevezett urak ismerik a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület tevékenységét; tudják, hogy a 2013. június 25. napjára kitűzött tárgyalás központi kérdése a „költség” kifejezés értelmezése valamint az árfolyamrés szerepe, ezért minden különösebb nehézség nélkül tudnának szakmai segítséget nyújtani.

Végezetül szeretnénk felajánlani, hogy mi is küldünk egy szakértőt a 2013. június 24. napján megtartandó konferenciára. Egyesületünk jogászai rendelkeznek azzal a speciális szaktudással, és közgazdasági, banküzemi ismeretekkel, amelyek a pénzügyi jogviszonyok megítéléséhez szükségesek. Szívesen felajánljuk tudásunkat annak érdekében, hogy Magyarország egy igazságosabb országgá váljon.

Üdvözlettel:
PITEE

Forrás: http://pitee.wordpress.com/2013/06/19/nyilt-level-dr-vezekenyi-ursula-reszere/

Továbbra is semmis a kijavított hitelszerződés SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2013. október 14.

Folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) az OTP Bank Nyrt. ellen az a per, amelyikben a Kúria 2013. július 4. napján hozott közbenső ítéletet. A Kúria elvárásai szerint a feleknek az árfolyamréssel kapcsolatban kellett volna elszámolniuk egymással.

A Kúria által előírt részleges elszámolás helyett azonban a PKKB megállapította, hogy a hitelszerződés annak ellenére semmis, hogy azt a Kúria visszamenőleg érvényessé nyilvánította.

A bíróságok feladata a jogviták eldöntése.

A PKKB ítélete jól mutatja, hogy a Kúria júliusban egy korrupt döntést hozott.

A Kúria teljesen feleslegesen állította helyre visszamenőleg a szerződés érvényességét. Az OTP Bank Nyrt. deviza-hitel szerződései ugyanis több okból is semmisek. A Kúria szereptévesztésben van, ha azt hiszi, hogy neki az a feladata, hogy kijavítsa az OTP Bank Nyrt. szerződéseit.

Magyarországon az igazságszolgáltatást olyan emberek vezetik, akik a hatalmi elit gazdasági érdekeit védik.

A PKKB pénteki ítélete egy lépés a törvényes rend helyreállítása felé. Az elmúlt időszakban egyre több bírósági ítélet ismeri el, hogy a bankok deviza-hitelszerződései semmisek. Ezek a döntések hozzájárulnak ahhoz, hogy a végrehajtási eljárásokat le lehessen állítani.

Jó lenne hinni abban, hogy a bíróságok ezeket a döntéseket a nyilvánvaló semmisségi okok alapján hozzák. Azonban ismerve a Magyarországi közállapotokat valószínűbbnek tartjuk, hogy a bírósági ítéletek hátterében az a politikai döntés áll, miszerint “ki kell vezetni a devizahiteleket” (Varga: Ki kell vezetni a devizahiteleket, 2013. július 24.).

A PKKB döntése továbbra is nyitva hagyja azt a kérdést, hogy mi a semmisség következménye. Hogyan kell egy semmis deviza-hitelszerződés esetén visszaállítani az eredeti állapotot.  A magyar igazságszolgáltatás láthatóan továbbra sem tud mit kezdeni ezzel a kérdéssel. A bíróságok a helyett, hogy maguk keresnék a megoldást, inkább arra várnak, hogy a parlament oldja meg a helyzetet.

A bíróságok alkotmányos feladata a jogviták eldöntése. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyar igazságszolgáltatás ne tudja eldönteni, hogyan kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit deviza-hitelszerződések érvénytelensége esetén. A magyar igazságszolgáltatás szegénységi bizonyítványa lesz, ha a parlamentnek törvényt kell alkotni a devizahitelek “forintosításáról”.

Álláspontunk szerint a deviza-hitelszerződések érvénytelensége esetén, a szerződésekben devizában meghatározott kötelezettségek automatikusan forint kötelezettségekké alakulnak át. Ez egy egyszerű logikai összefüggés.

Ha a parlament hoz törvényt a deviza-hitelek forintosításáról, akkor annak a haszonélvezői a bankok lesznek.