Kérdések és aggályok sorát veti fel a kormány újabb, a gyermekvállalást figyelembe vevő nyugdíjterve.

Az egyik elképzelés szerint a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) nyugdíjkorhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes,

akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket.

Csakhogy éppen a Fidesz-kormány léptette nemrég életbe azt a törvényt, amely szerint akár a gyermektelen nők is

nyugdíjba mehetnek 40 év szolgálati idő után, korhatár előtt.

Tiszta idiotizmus - ez a véleménye Korózs Lajosnak a kormány egyik nyugdíjtervéről. A szocialista szakpolitikus szerint a családok gyermekvállalását és a demográfiai folyamatokat nem lehet az időskori ellátással kapcsolatba hozni, mert az rendszeridegen lenne.

Korózs kiemelte: a nyugdíj olyan keresettől és jövedelemtől függő rendszeres pézbeli ellátás, amely egy meghatározott idő után jár a biztosítottnak. Vagyis semmi köze ahhoz, hogy ki mikor és hányszor szül gyereket. Nincs is értelme egy ilyen feltételt a rendszerbe vinni.

Konkrét példát is említett; van két fiatal nő, az egyik liberális, a másik konzervatív, katolikus szellemben nevelkedett otthon - mondta.

Azonos évben, azonos korban, 19 évesen fejezik be a gimnáziumot, és mindketten ugyanarra az egyetemre jelentkeznek.

A vallásos családban felnőtt lány abbahagyja a tanulmányokat, férjhez megy, és gyerekeket szül.

Párjával nagycsaládot, összesen 4 gyereket vállalnak.

A nő ezzel 36 év szolgálati időt szerez - vetette fel Korózs. A másik nő befejezi az egyetemet, sikeresen elhelyezkedik, de egészségi problémák miatt nem lesz terhes. Így csak a munkára koncentrál, adót és járulékot fizet. Ki lehet jelenteni, hogy ő finanszírozza azok ellátását, akik soha nem dolgoztak munkahelyen, míg őt a nyugdíjrendszer bünteti.

De felvethetjük azt is - sorolta az aggályokat Korózs -, mi a garancia arra, hogy aki négy gyereket szül, az négy hasznos taggal bővíti a társadalmat. De kérdésként vetődhet fel az is, milyen megítélés alá kerülnek a fogyatékosokat nevelők, akik nem tudják szakmához juttatni beteg gyereküket.

"A gyerekeket és szüleiket is le kell majd dobni a Taigetoszról", hiszen nem iskoláztatták őket - tette fel a kérdést a szocialista szakpolitikus, majd azzal folytatta:

Mi lesz az elváltakkal?

Ha az anyánál maradnak a gyerekek, akkor az anya mehet korábban nyugdíjba, vagy az apa is, aki fizeti a gyerektartást, és ezzel hozzájárul az iskoláztatáshoz, szakmához juttatáshoz?

Mi lesz, ha úgy döntenek, az egyik gyermek az anyánál, a másik az apánál marad. Ilyenkor egyik szülő sem kapja meg a "nyugdíjkedvezményt", vagy mindkettőnek jár - mutatott rá az elképzelések hiányosságaira Korózs.

"Rögtönzés zajlik és az Európai Unió szégyenpadjára kerülhetünk" - így fogalmazott a Világgazdaságnak a kormány nyugdíjtervével kapcsolatban Simonovits András.

A közgazdász szerint ez a javaslat nem oldja meg a gyermeklétszám csökkenését, és ellent mond a nőket 40 év szolgálati idő után nyugdíjba engedő törvénynek, hiszen az akár az akár a gyermektelen nőket is nyugdíjba engedi korhatár előtt.

Egy másik forgatókönyv szerint "a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat" úgy kompenzálnák, hogy a kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. A nyugdíj kiszámításakor tehát úgy vennék, mintha az anya dolgozott volna, amikor gyermeket nevelt. Ezzel a megoldással az a legnagyobb probléma, hogy kizárólag a nőkre vonatkozik, vagyis éppen a teljes család modelljét rúgja fel.

A kormány csak "csöpögteti" a rendszer átalakításával kapcsolatos elképzeléseit - fogalmazott Korózs Lajos, de minden homályos, a tervek előtt pedig egyetlen hatástanulmány sem készült. A szocialisták szerint a konvergenciaprogram alapján soha nem látott mennyiségű pénzt vonnak ki a nyugdíjrendszerből, ami így kényszerpályára kerül. Jövőre 93 milliárd, 2013-ban 129 milliárd forinttal kevesebb jut az ellátásokra.

Nos, azért fenti példák "sántítanak" enyhén szólva! "Összelapátolták" az féligazságokat!

A logaika nyelvén nem szillogisztikusak a következtetések, ha a premisszák fele igaz csak! Ennek megfelelően a levont KONKLÚZIÓ HAMIS! Ám, de politikáról van szó! A véleményt tiszteletben lehet tartani, ha logikus összefüggést tartalmaz és nem hamis állításokat tartalmaz!

A tisztes ellenzékben lévők, ugyan kérdem én... Miért is nem akkor oldották meg a problémákat - amikor is "KORMÁNYNÁL" voltak? Most "helyből és távolugrásból is okosak" és tudnak mindent! Imádom ezen bölcsességeket. Az olvasóra rábízom a megfelelő következtetések levonását! Sajnos nincs általános "recept" minden egyes egyéni probléma megoldására, amikor a jelenlegi kormánynak takarékoskodnia kell, mert az előzőek - lenyúlták a költségvetés zsákjából a forrás anyagiakat, ami megfinanszírozhatná az egészségügy büdzséjét!

Megjegyzés:Szerk.Szathmáry Olga Ottilia

Mégis tovább dolgozhatnak a bírák?

Nem kell 62 évesen nyugdíjba menniük a bíráknak, mivel az általános öregségi nyugdíjkorhatár 65 év - ez az érv olvasható egy "belső bírói hálózaton több ezer bíróhoz eljuttatott" tanulmányból. A szakmai anyag szerzője szerint az új alaptörvény az általános öregségi nyugdíjra hivatkozik, az pedig 65 év. Az öregségi nyugdíjkorhatár emelésének alkotmányos feltétele az átmeneti szabályok megalkotása, amelyek biztosítják az érintett korosztályoknak a kényszer fokozatos és arányos bevezetését.

Ilyen kivételek alá esnek az 1957. előtt születettek, akik fokozatosan 62, 63 évesen mehetnek nyugdíjba. Ezek a szabályok azonban az általános öregségi nyugdíjkorhatár alóli kivételeket szabályozzák, és nem az "általános" öregségi nyugdíjkorhatárt jelentik - írta a szerző, aki kitért arra, hogy az alaptörvény megtilt mindenfajta - így életkor szerinti - hátrányos megkülönböztetést.

A társadalom "azonos, homogén csoportjába tartozó bírók" között sem a jogalkotás, sem a jogalkalmazás nem diszkriminálhat életkoruk szerint úgy, hogy a korábban született bíróknak 62 éves koráig, majd 63, 64 és végül minden más bírónak 65 éves koráig lehet hivatását gyakorolni.

Az ő esetükben ugyanis nem "alulról" érik el a 65 évet, hanem 70 évről csökkentik le a nyugdíjba vonulás idejét az általános öregségi nyugdíjkorhatárra. Ha pedig ez minden egyes bíróra érvényes, akkor nincs helye diszkriminációnak. A szakmai levél előzménye: a bírói életpálya jelenlegi felső korhatára 70 év, aminek 62 évre csökkentését elfogadta a parlament. A szakmai érvelést több bíró támogatja, sokan készek nemzetközi fórumokon is kiállni alapvető emberi szabadságjogaik védelmében.

Homályos tervek

- A gyermekvállalást elismernék és jutalmaznák a nyugdíjrendszerben
- Megszüntetnék a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjat
- A szociális rendszerbe kerülne a hozzátartozó nyugellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás)
- Felülvizsgálnák a rokkantnyugdíjasokat, és dolgozni küldenék őket
- Bevezetnék a virtuális egyéni számlás rendszert
- Növelnék a nyugdíjkorhatárt

Amit eddig tettek

- Tavaly novemberben 0,6 százalékos nyugdíjkorrekciót adtak az időseknrk, az indokolt emelés a törvény alapján 1,1 százalék lett volna
- Nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottnak nevezett ki a kormányfő
- Felfüggesztették a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket
- Felszámolták a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert
- Államosították a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat
- Bevezették, hogy negyven év szolgálati idő után életkortól függetlenül nyugdíj­ba mehessenek a nők

ForráS: Muhari Judit /NÉPSZAVA,

             Internet, Szőke Sándorné Ágota

Szerk.:  Szathmáry Olga Ottilia