A pápaválasztás tétje:
a tiszta keresztény vagy a zsidó olajfa fog dicsőülni?
Szent Malakiás jövendöléseiben leírtak eddig – szinte maradéktalanul – bekövetkeztek[i].
XVI. Benedek döntésének gondosan megfogalmazott, diplomatikus indoklásból[ii] az jelezhető előre, hogy a következő pápa valóban az utolsó lesz, mert a zsidókereszténység kétarcúsága tovább tarthatatlan.
Malakiás szerint[iii]
II. János jelzője: „De labore solis” (ami helyes értelmezésben nem a
„nap munkása”, hanem „napfogyatkozás”), XVI. Benedeké: „Gloria olivae”
(Az olajfa dicsősége), utolsó – tehát most megválasztandó – pápáé:
„Petrus Romanus” (Római Péter).
II. János „napfogyatkozást” jelentő tevékenysége a zsidókeresztény értékek kiszorulását (szegregációját) jelentette az emberek életéből, különösen az argentin nemzet Szűzanyjának – a lujáni Szűznek – templomában 1987. áprilisban elmondottak után: „Mi – keresztények – Istennek csak fogadott (adoptivó) gyermekei vagyunk.”- tehát édes gyermekei a zsidók.
Az amerikai őslakosok ekkor értették meg, miért bántak velük a zsidókereszténység felvétele után is állatként a „hittérítők”, és ezért visszaadták II. Jánosnak a Bibliát, mint embertelen sorsuk „előírását”.
A kétféle értelmezés
érvényes nemcsak a „De laboris solis”-ra, hanem XVI. Benedek
tevékenységének jelzőjére a „Gloria olivae”-re és az utolsó pápa
küldetését meghatározó „Petrus Romanus”-ra is.
XVI.
Benedek jelzője egyértelműen Saulus (zsidókeresztény nyelven: Szent
Pál) rómaiaknak írt levelében leírt két olajfára vonatkozik[iv].
A
„Gloria olivae” értelmezhető úgy is, mint „A keresztény (Saulus
szerint: „vad”) olajfa dicsősége”, de értelmezhető úgy is, hogy „A zsidó
(Saulus szerint: „szent”) olajfa dicsősége”.
XVI. Benedek igyekezett ezt úgy értelmezni, hogy kölcsönhatás
van a beoltott és a teremtett olajfa-ágak között, annak ellenére, hogy a
kölcsönhatásnak az elmúlt közel kétezer év semmi jelét nem mutatta.
Kijózanítóan hatott rá Netahnjahu „ajándéka”, az olajfa[v]. Rá kellett jönnie, hogy a Vatikán és a zsidó állam közötti „virágzó” kapcsolatok szimbólumaként kapott olajfa trójai faló.
„A
népek és vallások közötti béke és testvériség iránti közös erőfeszítés
reprezentálása” nem azt fejezi ki, hogy a zsidóság dicsőségét megtérése
jelenti, és Jézust elismeri a megígért Messiásnak (ahogy a végidőkre a
Szentírás mondja - szemben Saulus „szabadító” - Messiás - várásával[vi]), hanem azt, hogy a
zsidó vallást Jézus nélküli világtestvériségként, a közös
világvallásként terjeszti el – a zsidókereszténység közreműködésével.
Ezt
a példa nélküli arcátlanságot nem akarta elhinni XVI. Benedek, ahogyan a
magyarok sem akarják elhinni, hogy Simon Peresz által bejelentett gyarmatbirodalomnak[vii] – terveik szerint - nemcsak része Magyarország, hanem Új-Izraelként központja is (ezt Zoltai Gusztáv igénybejelentése jelenti az „országalapító” nemzet címre[viii]).
Így
lemondását feltételessé tette, mindaddig, amíg nem bizonyosodik be
tevékenységének várható emberiségellenes következményéről.
A bebizonyosodás most történt meg. XVI. Benedek szembesült azzal, hogy az egyház eltorzult arcúvá vált[ix]:
a zsidókereszténység zsidó vonásai torzították el. Nem akarta (nem
merte) vállalni a tevékenykedését tovább egyik olajfa dicsőségéért sem.
Az
új pápa számára elkerülhetetlen a választás: az eltorzult arcot
visszaalakítja Isten másává, vagy tovább torzítva megszabadul annak
minden isteni vonásától és vállalja a zsidókereszténység teljes
kiszorulását az emberiség életéből.
Malakiás jövendölése a 112. pápával kapcsolatban:
„In
persecutione extrema S.R. Ecclesiae sebedit Petrus Romanus, qui pascet
oves in multis tribulationibus, quibus transactis civitas septicollis
diruetur et judex tremendus judicavit populum suum. Finis” – („Az
Anyaszentegyház utolsó üldözése idején Péter, a római
fog uralkodni. A juhokat sok szorongattatás közepette fogja legeltetni.
Ezután a Hétdomb-várost elpusztítják, és a rettenetes Bíró megítéli a
népét. Vége.”
Az Anyaszentegyház olyan mélységbe ereszkedett, elsősorban zsidó értékrend miatti, belső üldöztetése miatt, ahonnan tovább nem lehet süllyedni, tehát ez az utolsó üldöztetés, amely alatt a szorongatás közepette legeltetett juhok vagy elpusztulnak, vagy megüdvözülnek.
Ez a kétféle értelmezés lényege.
Ennek három következménye: 1. Róma (vagyis a zsidókereszténység) elpusztítása, 2. a rettenetes Bíró ítélete (ezen belül az, hogy a Bíró - az Isten - ki számára „rettenetes”), 3. minek van vége.
I. A pusztulás akkor következik be, ha a zsidókereszténység képtelen lesz alapjaiban megtisztulni, vagyis a zsidó olajfa diadalmaskodik a római (zsidókeresztény lelkű) pápán (Péter utódján) keresztül.
Ennek akkor szinte kizárólagos a valószínűsége, ha zsidó származású lesz az új pápa, hiszen nem érezheti a „vad” olajfa gyökerének értékeit.
Ebben az esetben a zsidókereszténység önmaga pusztítja el önmagát, a rettenetes Bíró a Föld egésze - vagyis az Isten élő- és élettelen Teremtményei - elleni bűncselekmény miatt egyetemesen rettenetes ítéletet hoz, hiszen a megtisztulás lehetőségének elmulasztását egyetemesen – tevőlegesen vagy vétkes hanyagsággal – követtük el.
A „vége” ebben az esetben nem az emberiség kipusztulását jelenti, hanem azt, hogy lélekben, szellemben és anyagi lehetőségeket tekintve egyaránt nincstelenül kell újjáépíteni földi életünket.
II. A megüdvözülés a keresztény olajfa diadalát jelenti, vagyis azt, hogy a zsidókereszténység levetve zsidó terheit ismét tiszta kereszténységgé válik, további ágakat nem metszenek le és nem oltják a zsidó olajfába, akiket pedig oda oltottak, visszatérnek gyökereikhez.
Ehhez olyan pápa kell, aki az Istentudást Jézustól kapta és ezért természetes számára az Istenszeretet.
A II. Vatikáni zsinat összehívásával a tisztulást eredményező folyamatnak az elindítása volt XXIII. János célja. Azt, hogy elindult ez a folyamat, az bizonyítja, hogy a célhoz vezető két határozat (Dei Verbum és Nostra Aetate) még mindig életben van.
Az Istentudás és Istenszeretet kegyelmével megáldott pápa
1. a „Nostra Aetate”[x] érvényesítésével elfogadja az Istentudás és Istenszeretet vallás-függetlenségét („A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás.” –gnosztikus meglátás – Hamvas Béla),
2. a „Dei Verbum”[xi] szelleme szerint el kell fogadnia, hogy az Isteni kinyilatkozások az emberiség történelmében folyamatosan adtak iránymutatást az emberi élethelyzetek megoldására, nem kapcsolódnak kizárólag Ábrahámhoz,
3. elfogadja, hogy a Teremtő és az Ember Szövetségét az az Isteni Kinyilatkozás jelenti, amely a „Paralel” („Első Sumér”) Bibliában („Magyar Biblia”[xii])
fogalmazódott meg, Kr.e. 4000 körül, és - ahogyan azt XXIII. János pápa
megállapította a II. Vatikáni zsinat megnyitó beszédében és a
„Penitentiam Agere” kezdetű enciklikában - nem a zsidó Ószövetség, hanem
ez adja a Jézusi tanítás alapját.
A
tisztulás része - természetesen - a Vatikáni Levéltár nyilvánossá
tétele, a „titkok” feltárása és a Vatikáni Bank felszámolása.
A tisztulás végeredményeként az Istentudás és Istenszeretet emberi alaptulajdonsággá válik, ezért
- Róma (vagyis a zsidókereszténység) elpusztul, de a kereszténység él az emberi alaptulajdonságban, nem vallásként, hanem természetes értékként,
nem dialektikus, hanem egzisztenciális logosszal közvetítve, mert „A
kereszténység nem vallás. A vallás történeti és társadalmi és szellemi
eredetű, dogmatikával és papi szervezettel és szertartásokkal.” (Hamvas
Béla)
- a rettenetes Bíró ítélete azok számára rettenetes, akik
a zsidókereszténység zsidó terheit az Anyaszentegyházra erőltették az
elmúlt közel kétezer évben, az ítélet a megtisztultak számára
megüdvözülést jelent, és
- vége van az Istentelen Világkorszaknak, de kezdete az Isteni iránymutatás szerint Szabadság Korszakának.
Kelt Szegeden, 2013. Jégtörő havának (február) 17. napján.
dr. Halász József
[i]
[ii] „A pápa lemondása intézményes, jogi, imázsbeli sebet ejtett.
Katasztrófa... ha fertőzésként elterjed az a nézet, hogy a fizikai
gyengeség miatt távozhat valaki a tisztségből, a hatás pusztító lehet.
Az egyetlen remény, hogy az új pápa képes lesz kézbe venni a
helyzetet...” Corriere della Sera)
a
Vatileaks-botrány – amelynek legfőbb kárvallottja Tardisio Bertoni
szentszéki államtitkár (a Vatikán „kormányfője”) volt – csak a jéghegy
csúcsát jelenti. „Az IOR vatikáni banknak nyolc hónapja nincsen elnöke,
több olasz egyházi intézmény kasszája üres”
A
lemondás bejelentése után néhány órával egyébként az olasz központi
bank feloldotta a Vatikán ellen az év elején elrendelt pénzügyi
szankciókat, köztük a bankkártyás fizetések tilalmát. Az olasz jegybank
azért lépett akcióba, mert a Szentszék még mindig nem tett teljesen
eleget az Európai Unió pénzmosás elleni irányelveinek.
„Az egyházszakadás talán túl erős kifejezés,
bár erre is van történelmi példa, hiszen a legutóbbi pápai lemondás a
nyugati egyházszakadás idején történt 1415-ben, és utána két évig üres
maradt a pápai szék. Úgy vélem azonban, hogy most is nagy esélye van
valamifajta megosztottságnak a katolikusok között, mert lesznek olyanok,
akik elfogadják azt, amit az új pápa mond, de olyanok is, akik nem
tartják legitimnek a döntéseit” – állítja Philip Putella.
Előrehozhatják a pápaválasztást - 2013.02.15. 21:49 - http://atv.hu/kulfold/20130215_elorehozhatjak_a_papavalaszto_konklave_uleset
[iii]
[iv] „ … téged ugyanis levágtak a természetes vad olajfáról, s a természet rendjén felülemelkedve beoltottak a nemes olajfába”
(Szent Pál Rómaiakhoz írt levele 11:24)
[v]
http://www.israelnetz.com/aussenpolitik/detailansicht/aktuell/olivenbaum-fuer-den-papst/#.USDA0h00-JA
[vi]
„Nem szeretnélek benneteket tájékozatlanul hagyni, testvérek, e titok
dolgában, nehogy egyéni véleményetekre hagyatkozzatok. A
megátalkodottság csak részben érte Izraelt, amíg a pogányok teljes
számban meg nem térnek,
akkor majd egész Izrael elnyeri az üdvösséget az Írás szerint: Sionból jön a szabadító és eltörli Jákob gonoszságát.
Ez lesz velük a szövetségem, amikor megbocsátom bűneiket.”
(Szent Pál Rómaiaknak írt levele 11:25-27)
http://hvg.hu/velemeny/20071109_peresz_izrael
[viii]
[ix] "Az egyház rendkívüli pillanatot él meg, imádkozzatok értem!"-
kezdte szentbeszédét XVI. Benedek, aki mindenekelőtt a római
egyházmegye hívőinek mondott köszönetet az elmúlt években és most is
mutatott közelségért. "Sokan szaggatják meg ruhájukat a mások által
elkövetett botrányokkal és igazságtalanságokkal szemben, de kevesek hajlandóak saját szívükre, lelkiismeretükre ugyanígy hatni...." - fogalmazott a pápa. Hozzátette: "az egyház arcát ma is gyakran a megosztottság és az egységgel szemben elkövetett bűnök torzítják el".
XVI.
Benedek "vallási álszentségnek" nevezte azt a magatartást, amely "a
tapsot és a közönség elismerését keresi az egyszerűség
helyett". "Krisztus igazi tanítványa nem saját magát szolgálja" -
mondta. A pápa szavait hosszú csend követte a bazilikában. "Szomorúság
árnyékolja be a szívünket" - mondta a pápához a szentmisén intézett
beszédében Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár, aki meghatottan
mondott köszönetet a pápának.
Eltorzult arcú egyházról beszélt utolsó miséjén Benedek pápa - 2013. február 13., szerda, 19:28 - http://hvg.hu/vilag/20130213_Eltorzult_arcu_egyhazrol_beszelt_utolso_m
[x]
http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=9
[xi]
http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=11
[xii]
http://nemzetiegyseg.com/MAGYARBIBLIA.pdf
Kommentáld!