Biblia a magyar képzőművészetben
Noli me tangere!
(Ne érints engem)
Siess Zsuzsa Noli me tangere! Ne érints engem c. ikonalkotása
A feltámadás reggelén az sietett ki elsőként a
sírhoz, aki életében is elsőként mutatta ki Jézus iránti szeretetét. Míg
a tanítványai becsülték és ragaszkodtak is hozzá – az egyetlen Júdás
kivételével –, elfelejtették kimutatni iránta szeretetüket. Egyedül a
legfiatalabb, János volt az, aki a szeretett tanítvány lehetett, s
majdan a szeretet apostola is. De még őneki sem mondta Jézus, amit Mária
tettéről a betániai vacsorán: „Valahol az egész világon hirdettetik az
evangélium, amit ez énvelem cselekedett, az is hirdettetik az ő
emlékezetére.” (Mt 26:13)
A bűnös életéből kimentett asszony sohasem szűnt meg hálát adni
Megváltójának. Vasárnap hajnaltájban is ő jelent meg először a sírnál,
hogy Jézus testét bebalzsamozza, amire a pénteki gyors temetés után már
nem volt lehetőség, hiszen a nyugalomnap, a szombat beköszönte után
mindenki megpihent. (A szombat péntek estétől számított.)
A művészettörténetben ez a húsvétvasárnap hajnali
találkozás is külön címet kapott Jézus egyik félmondatának latin
változatáról. Azóta beszélünk „Noli me tangere!” (Ne érints engem!)
ábrázolásokról. De miért is mondta Jézus ezeket a szavakat?
Egészen pontosan: „Ne illess engem, mert nem mentem
még fel az én Atyámhoz, hanem menj az én atyámfiaihoz, és mondd nékik:
Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez és a ti
Istenetekhez.” (Jn 20:17)
Mária Magdolna zavarában először kertésznek vélte
Jézust, aki kora reggel a sírok között jár, hogy gondozza azokat. Azután
úgy gondolta, ez az ismeretlen vitte el Jézus testét. Amikor egyetlen
szóval – „Mária!” – Jézus felfedte előtte kilétét, Mária le akart
borulni előtte, hogy megköszönje neki érte hozott áldozatát. Miért nem
fogadta el ezt a hódolatot Jézus?
Jánosréti mester: Garamszentbenedeki Kálvária oltár, 1480 k., tempera, fa, Esztergom, Keresztény Múzeum |
Azért, mert – mint olvastuk – még a mennyei Atyától
nem vette át a messiási címét, közvetlenül Tőle nem nyerte még el
áldozatának elfogadását. Az a tény, hogy Tamástól már elfogadja Jézus az
„én Uram, én Istenem!” felkiáltást, arra utal, hogy e két esemény
között vette át Jézus – a végső mennybemenetel előtti, e rövid
mennybemenetele során – a messiási tisztséget és a vele járó további
közbenjárás feladatát. Jézus mindenben az Atya akaratát követte,
mintaimádságában, a Miatyánkban sem véletlenül buzdított arra, hogy
követői is ezt tegyék.
|
|
Duccio: Noli me tangere!, táblakép, 102x57 cm,
Siena, A Maesta-sorozatból |
|
A téma bibliai hátterét persze nem
sokan ismerték, de a Megváltó előtt hódoló ifjú nő és Jézus párosa a
festészettörténet elfogadott témájává vált, különösen a XV–XVII. század
folyamán. Benczúr Gyula magánmegrendelésre festette meg élete vége felé,
1917-ben, az I. világháború szörnyűségei közepett, amikor bibliai témák
felé fordult. E kép
színvázlatát őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, ez az
előtanulmány, amit közölni tudunk.
Csontváry Kosztka Tivadar -Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben,
1905, olaj, vászon, 130x263 cm,
Pécs, Csontváry Múzeum
Forrás: biblia.hu
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
Kommentáld!