Az életmentő K-vitamin

A K-vitamin

 

hamarosan iskolapéldája lesz annak, hogyan megy el a nyugati orvoslás vitamin ellenes szemlélete miatt

 

 

 

 

 

 

 

a szív- és érrendszeri betegségek,

valamint a csontritkulás problémájának

megoldása mellett.

Sajnálatos módon önjelölt paleo "próféták" is csatlakoztak a vitaminellenes kórushoz, s egyáltalán nem meglepő, hogy konzervatív orvosi múltjuk átüt a magukra kent

paleo-mázon.

A vitaminok szükséges mennyiségben nem vihetők be a szervezetbe a mai élelmi anyagok fogyasztásával. Ez olyan elemi tény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni semmilyen étrend megtervezésekor.

 

 

 

A K vitamin fontos

szerepet játszhat az

 

érelmeszesedés, a csontritkulás, a rák és az öregedés védelmében.

Az öregedés folyamatának jellemzői, hogy a lágy szövetek

 

 

 

 

 

 

(szívbillentyű, mirigyek, vérerek)

 

elmeszesednek.

 

 

 

Kutatásokkal bizonyították, hogy ennek oka nem az, amit tévesen hittünk eddig, vagyis hogy a táplálkozással bevitt kalcium okozza, hanem az, hogy az öregedéssel folyamatosan veszítjük el a kalcium egyensúly fenntartásának képességét.

A K vitamin

segít gyorsan visszaállítani a kalcium egyensúlyt.

A K vitamin hatásának károsodása

gyors csontritkuláshoz, érelmeszesedéshez, törékeny csontokhoz és a

szív- és érrendszer

rossz működéséhez vezet.

Ezek a betegségek a civilizált országokban a munkaképtelenség

és a halálozás vezető oka.
A K vitamint 1929-ben fedezték fel, és kezdetben azt gondolták, csak a normál véralvadáshoz van rá szükség.

Fontos szerepe van a csontok és az érrendszer egészségében, fontos a sejtnövekedés szabályozásában,

a sejtek vándorlásában, szaporodásában és elhalásában, támogatja az immunrendszer működését és gátolja a krónikus gyulladásokat.

Hogyan alakul ki a meszesedés?

A homocisztein vagy az oxidálódott alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) sérülést okozhat az erek belső falán, az endotheliumban.

Az érfal, hogy gyógyítsa a sérülést, kollagén bevonatot képez a sérülésen.

 

Ez a kollagén bevonat magához vonzza és felhalmozza a kalciumot, és egy csontra emlékeztető kemény anyagot képez. Ezt hívjuk úgy, hogy az erek merevvé válnak. Sok kutatás bizonyítja, hogy a K2 vitamin hiánya gyorsítja az erek meszesedését. Ellenben ha megfelelő a K vitamin szint a szervezetben, akkor a csontokban tartja a kalciumot, ezzel megelőzve, hogy az érfalakban rakódjon le. Sok öregedéssel kapcsolatos betegség kapcsolható össze a meszesedéssel. Ilyen betegségek a vesekövek, az ízületi  gyulladás, a szürke hályog, a szívbillentyű elégtelenség, a csonttörés, a ráncos bőr, a csontkinövések, a szenilitás és természetesen a szív erek elmeszesedése. A K vitamin optimális szintjének helyreállítása segíthet megvédeni minket ezekkel a betegségekkel szemben.

Hogyan segít a csontritkulás megelőzésében?

A K2 vitaminnak

kulcsszerepe van az osteoclastok túlzott aktivitásának megfékezésében és a csontozat leépülésének megakadályozásában.

Az osteoclast nevű sejtek felelősek azért, hogy az elöregedett csontot lebontsák, így elősegítve a megújulását. Ha ezeknek a sejteknek túl nagy az aktivitásuk, legyengítik a csontot és ez csontritkuláshoz vezet. Másik fontos szerepe a csontokban, hogy fokozza az új csont képződését, lehetővé téve, hogy az osteocalcin a vérből a kalciumot a csontokba építse.

K vitamin és a rák kapcsolata

 

 

 

A rákkutatása célja, hogy olyan összetevőket azonosítsanak, amelyek előidézik a rákos sejtek önpusztítását. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a K2 vitamin serkenti a sejtelhalást és az önpusztítást. Laboratóriumi eredmények szerint a K2 gátló hatást fejt ki a myelómák és a nyirokrákok fejlődésére, ami lehetséges alkalmazását jelenti e nem ritka rákokban szenvedőknek és serketi a leukémiás sejtek önpusztítását. Az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a magasabb K-vitamin bevitel mellett csökkenhet a rák kialakulásának és a daganatos betegség okozta halálnak a kockázata.

A kutatók úgy találták, hogy a résztvevők magas  K2 vitamin fogyasztás mellett 28%-kal kisebb eséllyel haltak meg a rák bármely típusában, mint a csoport legkevesebb K2 vitamint fogyasztó tagjai. Dr. Linseisin és kollégái rámutattak, hogy e vitamin gátolni látszik a rákos sejtek növekedését és stimulálni az abnormális sejtek önmegsemmisítő folyamatait.

A K2 vitamin előnyei a K1 vitaminnal szemben

A K-vitamin zsírban oldódó vitamin,

gyakran használt másik neve a phillokinon. Két fő formáját különböztetjük meg,

a K1 és a K2 vitamint.

 

A K1 vitamint a zöld növények, szintetizálják.

 

A K2 vitamint

a vastagbélben egy baktérium termeli, innen a bélfalon át a véráramba jut,

ahol a különböző véralvadási faktorok egyikévé alakul.

 

Ezen kívül az egészséges, erős fogak és csontok megőrzéséért felelős fehérjék előállításában is része van. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik.

Szintén van provitaminja is, amit menadionnak nevezünk.

Bár a szervezetben

a K1 vitamin egy része K2-vé konvertálódik, jelentős előny származik a K2 kiegészítő szedésével.

A K2 vitamin felszívódása relatíve hatásos, míg a K1 a növényekből viszonylag gyengén szívódik fel.

Szívre gyakorolt hatása

 

A Rotterdami Szív Vizsgálat (Rotterdam Heart Study)

kutatást végzett a K vitamin szívre gyakorolt hatásáról

és 4800 személyt követett hét éven át.

Akik a vizsgálatban nagyobb mennyiségben

fogyasztottak K2 vitamint, azoknál 57%-kal

csökkent a szívhalálozás a legkevesebb

K2 vitamint fogyasztókhoz képest.

Ugyanezt a hatást nem találták meg a K1 vitamin esetében.

A nagyobb K2 vitamin fogyasztás az aortában

kevesebb kalcium lerakódást eredményezett,

míg a kevesebb K2 vitamint fogyasztóknál valószínűbben

jelentkezett közepes vagy súlyos meszesedés.

A rotterdami vizsgálat mérete és minősége hitelesíti a K2 vitamin és a csökkent szívbetegség kockázat közti erős kapcsolatot, és azt mutatja,

hogy a K2 vitamin kedvező kardiovaszkuláris hatása az érelmeszesedés gátlásán keresztül fejti ki hatását.

Attól tartok, senki nem veszi elég komolyan a K-vitamin problémát,

vagy csak nincs pénze K-vitaminra.

Az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak arra, hogy a K-vitamin hiány, ami nagyon elterjedt a nyugati emberek körében,

az egyik meghatározó oka a szív és érrendszeri valamint a lágyszövetek meszesedésnek.

Alapvetően K1 (phylloquinone) és

K2 (menaquinon-ok)

vitamint különböztetnek meg.

A K1-vitamin a zöld növényekben található, a K2 főként állati eredetű élelmiszerekben.

A hivatalos ajánlás szerint kb. 90-120 mikrogramm a napi szükséglet,

ez azonban hasraütéses eredmény, mert nem tudják mérni a valódi szükségletet. Túladagolni nem lehet, mert bizonyos fehérjék, amelyekhez kötődhet a K-vitamin, korlátozzák a hasznosulást.

Szív- és érrendszeri hatás

Sokáig úgy gondolták, és ma is ezt tanulja mindenki az iskolában,

hogy az emberi bélbaktériumok elég K-vitamin termelnek.

(én nem is tudtam róla míg orvosom nem javasolta, hogy egyáltalán van

K vitamin...szerk. olgi)

 

Mára ez kétségessé vált, a mérések nem igazolják, hogy a bélbaktériumok által termelt K-vitaminból komoly mennyiség termelődne és szívódna fel.

 

Az erek és lágyszövetek elmeszesedését manapság gyakorlatilag a korral járó elváltozásnak tekintik,

holott legújabb ismereteink szerint ezt főként a K-vitamin hiánya okozza.

 

Ebből viszont az következik, hogy a K-vitamin hiány

gyakorlatilag általánosnak tekinthető.

 

 

Az életmentő K-vitamin

A K-vitamin

hamarosan iskolapéldája lesz annak, hogyan megy el a nyugati orvoslás vitamin ellenes szemlélete miatt

a szív- és érrendszeri betegségek,

valamint a csontritkulás problémájának

megoldása mellett.

Sajnálatos módon önjelölt paleo "próféták" is csatlakoztak a vitaminellenes kórushoz, s egyáltalán nem meglepő, hogy konzervatív orvosi múltjuk átüt a magukra kent

paleo-mázon.

A vitaminok szükséges mennyiségben nem vihetők be a szervezetbe a mai élelmi anyagok fogyasztásával. Ez olyan elemi tény, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni semmilyen étrend megtervezésekor.

 

 

Attól tartok, senki nem veszi elég komolyan a K-vitamin problémát,

vagy csak nincs pénze K-vitaminra.

Az utóbbi évek kutatásai rávilágítottak arra, hogy a K-vitamin hiány, ami nagyon elterjedt a nyugati emberek körében,

az egyik meghatározó oka a szív és érrendszeri valamint a lágyszövetek meszesedésnek.

Alapvetően K1 (phylloquinone) és

K2 (menaquinon-ok)

vitamint különböztetnek meg.

A K1-vitamin a zöld növényekben található, a K2 főként állati eredetű élelmiszerekben.

A hivatalos ajánlás szerint kb. 90-120 mikrogramm a napi szükséglet,

ez azonban hasraütéses eredmény, mert nem tudják mérni a valódi szükségletet. Túladagolni nem lehet, mert bizonyos fehérjék, amelyekhez kötődhet a K-vitamin, korlátozzák a hasznosulást.

Szív- és érrendszeri hatás

Sokáig úgy gondolták, és ma is ezt tanulja mindenki az iskolában,

hogy az emberi bélbaktériumok elég K-vitamin termelnek.

(én nem is tudtam róla míg reumatológus orvosom nem javasolta, hogy egyáltalán van

K vitamin...szerk. olgi)

 

Mára ez kétségessé vált, a mérések nem igazolják, hogy a bélbaktériumok által termelt K-vitaminból komoly mennyiség termelődne és szívódna fel.

 

Az erek és lágyszövetek elmeszesedését manapság gyakorlatilag a korral járó elváltozásnak tekintik,

holott legújabb ismereteink szerint ezt főként a K-vitamin hiánya okozza.

 

Ebből viszont az következik, hogy a K-vitamin hiány

gyakorlatilag általánosnak tekinthető.

 

Különösen nagy veszélynek

vannak kitéve azok,

akik warfarin tartalmú

(Warfarin Orion és Marfarin)

vérhígítót szednek.

A warfarin úgy gátolja meg a vérrögképződést,

hogy gátolja a K-vitamin hatását.

 

A warfarint 1954-ben törzskönyvezték és az egyik legelterjedtebb véralvadásgátló szer, amit ma használnak.

Ahogy lenni szokott, ha valamit megszoktak, elterjedt, akkor utána hiába derül ki róla, hogy katasztrófális mellékhatással bír,

csak akkor vonják ki, amikor már tovább nem lehet tagadni a szedésével járó halálos kockázatot.

Schurgers és mtsi. 2004-ben kimutatták, hogy azoknál,

akik K-vitamin antagonista vérhígítókat szedtek, kétszer nagyobb volt

az erek és a szív meszesedése,

mint az ilyen vérhígítókat nem szedők.

Ezt az eredményt számos más vizsgálat is megerősítette azóta

(pl. Koos és mtsi., 2005).

Vérhígítókat szív és érrendszeri betegségekben szenvedőkkel

szoktak szedetni,

amivel azonban rövid távon

megóvják őket a vérrög képződéstől,

ugyanazzal siettetik a szíverek,

billentyűk és artériák meszesedését,

vagyis az alapbetegséget és a halált.

Egy 2011-es vizsgálatban pitvar fibrillációban szenvedő, de máskülönben szív és érrendszeri betegségektől mentes embereket vizsgáltak meg, s kiderül, hogy akik K-vitamin antagonista vérhígítót szedtek, a szedés idejével arányosan komoly meszesedés volt kimutatható az érrendszerükben (Weijs és mtsi., 2011). Vesebetegeknél a hatás még súlyosabb, mert veséjük korlátozott mértékben tudja a fölös kalciumot kiválasztani (Holden és mtsi., 2007).

Számos olyan vérhígító (véralvadás gátló) létezik már, amelyek nem a K-vitamin hatásának blokkolásán keresztül fejtik ki hatásukat, ilyen pl. az Eliquis (hatóanyaga apixaban). Semmi nem indokolja tehát, hogy kezelés címén folyamatos meszesedésnek tegyék ki a páciensek szív és érrendszerét.

A K-vitamin szív és érrendszeri hatását elemezve mára világossá vált, hogy a megfelelő szintű K-vitamin bevitel lassítja vagy akár vissza is fordíthatja az erek és a szív elmeszesedését. Több vizsgálat alapján úgy tűnik, a K1-vitamin ebben a vonatkozásban hatástalan, míg a K2-vitamin hatásos (pl. Beulens és mtsi., 2009). Ennek oka valószínűleg az, hogy a K2-vitamin tartósabban emeli meg a vérszintet és máskülönben is hatásosabb (Schurgers és mtsi., 2007). A 7 éves követéses Rotterdam vizsgálatban a legmagasabb K2-vitamin szintet mutatók közt 60%-kal csökkent a szívhalálozás, 26%-kal a bármilyen okból bekövetkező halálozás, és 52%-kal csökken a súlyos aorta elmeszesedés (Geleijnse és mtsi., 2004).

K-vitamin szerepe a csontritkulásban

A csontritkulást általában a kevés kalcium fogyasztásra fogják, és növelik a csontritkulásban szenvedők kalcium bevitelét. Ennek következménye azonban a megnövekedett lágyrész és kardiovaszkuláris meszesedés. Az utóbbi években több vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott kalcium pótlás D-vitaminnal vagy D-vitamin nélkül is, 10-20%-kal fokozza a szív és érrendszeri halálozás kockázatát. Különös, hogy az orvostudományi kutatásokban hiányoznak azok a szintetizáló elmék, akik egyszerre képesek átlátni a csontritkulás, a D-vitaminkutatás és a K-vitamin kutatás egy irányba mutató eredményeit. A kutatók mindig csak a maguk szűk területével foglalkoznak.

A K-vitamin kutatás mutatott rá arra, hogy az osteocalcin, amely a K-vitaminnal kapcsolatban álló fehérje, nagy mennyiségben található a csontszövetekben. Mivel a csontsejtek termeli, magas szintje a csontépülés jele. Az osteocalcin azonban csak akkor tud ásványi anyagokat megkötni és a csontokba építeni, ha K-vitamin aktiválta. Számos vizsgálat igazolta, hogy az alacsony K1- és K2-vitamin szintje csökkent csontsűrűséget eredményez és gyakoribb a medence, csigolya és combnyak törés. Egy japán vizsgálatban pl. a legalacsonyabb K-vitamin vérszintet mutatóknak 3.6-szor nagyobb volt a kockázata a csigolyatörésre, mint a legmagasabb K-vitamin vérszintűeknek (Tsugawa és mtsi., 2008). Japánban régóta alkalmaznak napi 45 mg menaquinone-4-et (a K2-vitamin egyik fajtája). Ez a dózis a 450-szerese a ma érvényben lévő ajánlásnak. A kezelés hatására csökkennek a törések, erősödik a csont.

Cockayne és mtsi. 2007-es metaanalízisükben 13 vizsgálatot elemeztek, s kimutatták, hogy a K2-vitamin hatására 60%-kal csökkentek a csigolyatörések, 80%-kal a medence törések, és 80%-kal minden egyéb törés kockázata (Cockayne és mtsi., 2007).

A K-vitamin úgy tűnik, az a következő vitamin lesz, amely alapvető szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek és a csontritkulás megelőzésében. Akár paleo, akár nyugati étrenden él valaki, rendkívül fontos volna naponta megfelelő mennyiségű K-vitaminhoz jutni. Ezt élelmiszerekből fedezni eléggé nehéz, mert a növényekben található K1 nem elég hatásos, a K2-vitamin pedig nagy mennyiségben elsősorban a japán szójababból erjesztett natto-ban található.

Mivel egyre többen kérdezik, mi volna a K- vitamin természetes forrása, megadom a K2-vitamint tartalmazó fontosabb források K2-tartalmát. A táblázat elkeserítő, hiszen természetes forrásból megfelelő mennyiségű K2-vitaminhoz jutni gyakorlatilag lehetetlen.

Ételek K2-vitamin tartalma
100 gramm	Mikrogramm	K2 típusok aránya
Natto	1,103.4	(90% MK-7,10% egyéb MK)
Libamáj pástétom	369.0	(100% MK-4)
Kemény sajt (holland Gouda fajta)	76.3	(6% MK-4,94% egyéb MK)
Lágysajt (francia Brie fajta	56.5	(6.5% MK-4,93.5% egyéb MK)
Tojás sárgája (Hollandiában)	32.1	(98% MK-4,2% egyéb MK)
Libacomb	31.0	(100% MK-4)
Tojás sárgája (USA)	15.5	(100% MK-4)
Vaj	15.0	(100% MK-4)
Csirkemáj (nyers)	14.1	(100% MK-4)
Csirkemáj (sült)	12.6	(100% MK-4)
Cheddar sajt (USA)	10.2	(6% MK-4,94% egyéb MK)
Virsli	9.8	(100% MK-4)
Szalámi	9.0	(100% MK-4)
Csirkemell	8.9	(100% MK-4)
Csirkecomb	8.5	(100% MK-4)
Darált marha (közepesen zsíros)	8.1	(100% MK-4)
Csirke máj (párolt)	6.7	(100% MK-4)
Hot dog	5.7	(100% MK-4)
Szalonna	5.6	(100% MK-4)
Borjúmáj (sütött)	6.0	(100% MK-4)
Savanyú káposzta	4.8	(100% vegyes MK)
Sertéshús (sült)	3.7	(56% MK-4, 29% MK-8, 16% MK-7)
Teljes tej	1.0	(100% MK-4)
Lazac	0.5	(100% MK-4)
Marhamáj (sült)	0.4	(100% MK-4)
Tojás fehérje	0.4	(100% MK-4)

(forrás: Szendi G: Új vitaminforradalom. Jaffa, 2013.)

 

 

 

Forrás: http://www.tenyek-tevhitek.hu; http://mindentazegeszsegrol.blog.hu

Szerk. NETWORK Magyarságunk a lélek él vezetője> Szathmáry Olga Ottilia