Advent kezdete.

Van-e érzés, mely forróbban és sejtelmesebben megdobogtatja az emberi szívet, mint az ünnep

és a várakozás izgalma?
(Márai Sándor)

Advent első vasárnapja

Ahogy az idő egyre hidegebbre és morcosabbra fordul, az emberbe beköltözik lassacskán a melegség és meghittség érzése, és a napok múltával egyre inkább várjuk már az advent időszakát, mely talán az év egyik legszebb ünnepét készíti elő.

A latin eredetű szó (adventus)

megérkezést jelent.

Izrael népe több száz éven át várta azt az eljövendő messiást, akit nekik az Isten megígért, s valójában az advent időszaka alatt ezt a reményekkel teli várakozást elevenítjük fel és éljük meg újra évről-évre. Felkészülés Jézus születésére....

Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje.

2016-ban ez a nap november 27-e vasárnap.

A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette ádvent, valamint az egyházi év kezdetét.

Az adventhez lassan szorosan hozzá kapcsolódik a koszorú készítése vagy vásárlása, és a gyerekek örömére készített adventi naptár.

Maga a koszorú nagyon régre nyúlik vissza, még azokba az időkbe, amikor az emberek boszorkányokban és varázslókban hittek. Koszorút fontak szalmából,

fenyőágakból és ezt arany és vörös színekkel díszítették.

A piros az életet,

a sárga vagy arany a fényt jelképezte,

a kör (koszorú) pedig, mintegy varázskör

az örökkévalóságot mutatta,

mely koszorú varázserővel bír,

és soha el nem törik.

Azt tartották, hogy egy ilyen koszorúval minden gonosz szellemet távol lehet tartani a háztól.

Ez az ősi pogány szokás később feledésbe merült.

Az idők múltával egy protestáns lelkész elevenítette fel újra 1838-ban. Egy gyermekotthont alapított Hamburgban és a szoba közepére egy fából készült csillárt erősített. A minden napi Istentiszteletek alkalmával egy-egy újabb gyertya került a csillárra, míg nem 24 lett belőle.

A mostani fenyőágakból és négy gyertyával díszített koszorú ötlete azonban csak 1860-ban valósult meg. 
Az adventi koszorú négy gyertyája az utolsó négy hetet jelöli, melyekből egyet-egyet minden vasárnap gyújthatunk meg, majd az utolsó, mely rendszerint más színű, mint a többi, már Karácsonyra marad. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes idő a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet. Keresztény hagyományként az adventi koszorú az eljövendő ember, Jézus érkeztének várakozásázását jelzi.

Advent négy vasárnapra van osztva, az első Szent András ünnepéhez közelebb eső vasárnap, (az idén ma, november 29.-én) ekkor gyújthatjuk meg az első gyertyát a koszorún. Az igazi autentikus adventi koszorún 3 lila, 1 rózsaszínű gyertyák vannak, és amennyiben fel is függesztjük, az is piros szalaggal kell, hogy történjen. 
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:

Ádám és Éva - mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit) 
zsidó nép - akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény) 
Keresztelő Szent János - aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet) 
Szűz Mária - aki megszülte a Fiút (öröm - rózsaszín gyertya)

Advent első vasárnapja

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

Advent második vasárnapja

Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

Advent harmadik vasárnapja

Gaudete (=örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Advent negyedik vasárnapja

Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.

A régi időkben az advent kezdetét éjféli harangszóval jelezték, s az emberek egész advent ideje alatt szigorú böjtöt tartottak, és eljártak a hajnali vagy régi nevén nevezve ,,aranyos" vagy ,,angyali" misére. 
Természetesen a hajnali rorátéknak is meg volt a maga népszokása, hagyománya, ilyenkor ugyanis a lányok mézet ettek, ezáltal édes lett a nyelvük és így hamarabb tudtak maguknak férjet ,,édesgetni".

Szokás volt az adventi házikó készítése, ami kartonlapból készült, és annyi ablaka volt, ahány napból állt az advent. Minden napon kinyithattunk egy újabb ablakot, ahol egy-egy bibliai idézet volt található. Ebből már csak az adventi naptár maradt meg, ahol az ablakok csokit rejtenek. 
Az ötlet egy nagyon kedves kis történetből ered. Egy édesanya gyermeke folyton azt kérdezgette, hogy mikor lesz már karácsony, mennyit kell még aludni, hogy megjöjjön a Jézuska, mire az anyuka ezt megunva, egy kartonlapból 24 kis ablakot vágott ki, melyekre egy-egy bonbont akasztott. A gyermek minden nap egyet kibonthatott, és az utolsó Karácsonyra maradt. Ez a kisfiú felnőtt és emlékezve édesanya kedvességére, ő is elkészítette a maga adventi naptárát, melyet ma számos országban jól ismernek a gyerekek. 
Bár a mostani rohanó világ nagyon különbözik a régi időktől, és sok-sok szép hagyomány feledésbe merül, mégis mindannyian érezzük már november vége környékén, hogy valami készülődik, hogy valami várat magára. 
Sokan talán nem tudják, honnan is ered az adventi koszorú, mégis a színek és azok jelentősége megmaradtak, néhányan talán nem tudják, hogy mit is takar pontosan az advent időszaka, de mégis a lelkükben érzik az eljövendő nyugalmat, várakozást valamire és meghittséget.

Ez a négy hét a ,,szent várakozás" időszaka. Talán érdemes egy picit erre és önmagunkra is odafigyelni rohanó életünkben.

Forrás :Sok színű élet