Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
9 éve | Szőke Sándorné Ágota | 0 hozzászólás
A Vizsolyi Biblia jubileuma
425 évvel ezelőtt,
1590. július 20-án
fejeződött be
az első teljes magyar nyelvű biblia,
a Vizsolyi Biblia kinyomtatása,
amelyet a fordítást irányító
gönci lelkipásztor,
Károli (Károlyi) Gáspár után
Károli-Bibliának is neveznek.
A nyomtatást a lengyel Mantskovit
(vagy Mantskovits)
Bálint végezte a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő településen.
A Károli-biblia nemcsak a hívek lelki életére,
de a magyar nyelv fejlődésére is évszázadokra meghatározó,
páratlanul meggazdagító hatást tett.
Mintegy hetvenhárom évvel azután,
hogy Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kiszegezte
a reformációt elindító kilencvenöt tételét,
a Dunától keletre elkészült a teljes
Szentírás magyar nyelvű kiadása.
A három részre szakadt ország északkeleti régiójában a lakosság nagy része
református vallású volt,
itt adták ki a Károli Gáspár-féle teljes magyar nyelvű Szentírást.
A falu birtokosa ekkor
Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró és felesége, Homonnay
(Drugeth) Euphrosina voltak,
akik a lengyel Mantskovit (vagy Mantskovits) Bálint könyvnyomtató segítségével
1588-ban itt alapították meg az országban az elsők között könyvnyomdájukat, kifejezetten a Károli-biblia kinyomtatása céljából.
Károli Gáspár 1586-ban kezdte meg
az Ó- és Újszövetség magyarra fordítását Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával.
Hat református lelkésztársa segítségével három éven belül elkészültek a fordítással.
A Károli-biblia nyomtatását
1589. február 18-án kezdték el és mintegy másfél évvel később,
1590. július 20-án fejezték be.
Így a fordítás megkezdése után négy évvel megjelent az első teljes magyar nyelvű Biblia nyomtatásban is megközelítőleg
800 példányban.
A Vizsolyi Biblia 2412 oldalas, súlya 6 kg.
A máig fennmaradt példányok számát 52-54-re becsülik, ebből 24 országhatárainkon kívül található.
Egy eredeti példány látható a vizsolyi református templomban is.
Károli nem csupán fordítója, hanem gondozója-szerkesztője,
sajtó alá rendezője, kiadója is volt a magyar nyelvű Szentírásnak.
Munkájáról így ír:
„Istennek nevét segítségül híván,
minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány
jámbor tudós atyafiakkal,
kik nékem a fordításban segítségül voltak,
meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a
Bibliának egészben való megfordítását..."
A bibliafordító gönci prédikátor, a Kassavölgyi
Egyházmegye szuperintendense
(esperese)
mellett épp ez idő alatt volt tanuló
Szenci Molnár Albert,
a százötven zsoltár
későbbi magyarra ültetője.
Szenci fiatalon gyakran szállította a kéziratokat és
korrektúrákat Károlitól a nyomdába és vissza.
A vizsolyi református templom
A Biblia kiadásához nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség akkoriban. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt Lengyelországból hozták.
Vizsolyt azért választották a nyomda felállítására, mert a község mellett kereskedelmi út vezetett Lengyelországba.
A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem.
A kor egyik legbefolyásosabb főura ezzel megalapozta a Rákóczi család Biblia-szeretetét, és a magyar kultúra támogatásával példaként szolgált a későbbi generációk számára is.
Munkájával Károli maga is „Isten
egyházára (...), minden keresztyén olvasóra" gondolt.
Így ír erről: „szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni.
Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem,
amit vihetek,
tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát".
A Károli-féle fordítás, csakúgy,
mint a későbbi,
Szenci Molnár Albert-féle zsoltárfordítások
kiemelkedő mérföldkövei a magyar nyelv
és irodalmi stílus fejlődésének.
A Károli-biblia kisebb-nagyobb revíziókkal
több mint száz kiadást ért meg,
és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a magyar nyelvterületen.
Forrás: Vizsolyi (Károli) Biblia, Hungarikum lett a Vizsolyi Biblia/ vizsoly.hu;
Bejegyezte: Szőke Sándorné operátorunk,
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia a NETWORK Magyarságunk a lélek él vezetője
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!