A Vizsolyi Biblia jubileuma
425
évvel ezelőtt,
1590. július 20-án
fejeződött be
az első teljes magyar
nyelvű biblia,
a Vizsolyi Biblia kinyomtatása,
amelyet a fordítást
irányító
gönci lelkipásztor,
Károli (Károlyi) Gáspár után
Károli-Bibliának is neveznek.
A nyomtatást a lengyel Mantskovit
(vagy
Mantskovits)
Bálint végezte a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő
településen.
A Károli-biblia nemcsak a hívek lelki életére,
de a magyar
nyelv fejlődésére is évszázadokra meghatározó,
páratlanul meggazdagító
hatást tett.
Mintegy hetvenhárom évvel azután,
hogy Luther Márton a wittenbergi
vártemplom kapujára kiszegezte
a reformációt elindító kilencvenöt
tételét,
a Dunától keletre elkészült a teljes
Szentírás magyar nyelvű
kiadása.
A három részre szakadt ország északkeleti régiójában a lakosság
nagy része
református vallású volt,
itt adták ki a Károli Gáspár-féle
teljes magyar nyelvű Szentírást.
A falu birtokosa ekkor
Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi
főispán, később országbíró és felesége, Homonnay
(Drugeth) Euphrosina
voltak,
akik a lengyel Mantskovit (vagy Mantskovits) Bálint
könyvnyomtató segítségével
1588-ban itt alapították meg az országban az
elsők között könyvnyomdájukat, kifejezetten a Károli-biblia kinyomtatása
céljából.
Károli Gáspár 1586-ban kezdte meg
az Ó- és Újszövetség magyarra
fordítását Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi
vajda támogatásával.
Hat református lelkésztársa segítségével három éven
belül elkészültek a fordítással.
A Károli-biblia nyomtatását
1589.
február 18-án kezdték el és mintegy másfél évvel később,
1590. július
20-án fejezték be.
Így a fordítás megkezdése után négy évvel megjelent
az első teljes magyar nyelvű Biblia nyomtatásban is megközelítőleg
800
példányban.
A Vizsolyi Biblia 2412 oldalas, súlya 6 kg.
A máig
fennmaradt példányok számát 52-54-re becsülik, ebből 24
országhatárainkon kívül található.
Egy eredeti példány látható a
vizsolyi református templomban is.
Károli nem csupán fordítója, hanem gondozója-szerkesztője,
sajtó alá
rendezője, kiadója is volt a magyar nyelvű Szentírásnak.
Munkájáról így
ír:
„Istennek nevét segítségül híván,
minek utána hozzá kezdettem
volna egynéhány
jámbor tudós atyafiakkal,
kik nékem a fordításban
segítségül voltak,
meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a
Bibliának egészben való megfordítását..."
A bibliafordító gönci prédikátor, a Kassavölgyi
Egyházmegye
szuperintendense
(esperese)
mellett épp ez idő alatt volt tanuló
Szenci
Molnár Albert,
a százötven zsoltár
későbbi magyarra ültetője.
Szenci
fiatalon gyakran szállította a kéziratokat és
korrektúrákat Károlitól a
nyomdába és vissza.
A vizsolyi református templom
A Biblia kiadásához nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt
szükség akkoriban. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon
felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a
papírt Lengyelországból hozták.
Vizsolyt azért választották a nyomda
felállítására, mert a község mellett kereskedelmi út vezetett
Lengyelországba.
A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű
adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem.
A
kor egyik legbefolyásosabb főura ezzel megalapozta a Rákóczi család
Biblia-szeretetét, és a magyar kultúra támogatásával példaként szolgált a
későbbi generációk számára is.
Munkájával Károli maga is „Isten
egyházára (...), minden keresztyén olvasóra" gondolt.
Így ír erről:
„szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni.
Egyebek vigyenek
aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem,
amit vihetek,
tudniillik
magyar nyelven az egész Bibliát".
A Károli-féle fordítás, csakúgy,
mint a későbbi,
Szenci Molnár
Albert-féle zsoltárfordítások
kiemelkedő mérföldkövei a magyar nyelv
és
irodalmi stílus fejlődésének.
A Károli-biblia kisebb-nagyobb revíziókkal
több mint száz kiadást ért meg,
és máig a legnépszerűbb bibliafordítás a
magyar nyelvterületen.
Forrás: Vizsolyi (Károli) Biblia, Hungarikum lett a Vizsolyi Biblia/ vizsoly.hu;
Bejegyezte: Szőke Sándorné operátorunk,
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia a NETWORK Magyarságunk a lélek él vezetője
Kommentáld!