A tízmilliószoros teremtés napja - Ma! Ne hagyd ki!

Évente négyszer "ünnepeljük", Tibetből származik az értelmezése, Buddha életével, születésnapjával kapcsolatosak. Ilyenkor minden cselekedet hatása sokszoros. Mondják, jó ezt a napot elmélyüléssel, gyakorlással tölteni. Mondják, hogy az energiák sokkal erőteljesebben hatnak. Talán a teliholdnak is van köze hozzá.

A teremtés csodálatos dolog, ha jót teremtünk. Reggeltől estig, sőt még álmainkban is teremtünk.

Mitől különleges a mai nap?
Attól, hogy ma minden sokszoros erővel bír.
Természetesen megtehetjük, hogy nem hiszünk benne. Megtehetjük, hogy nem élünk vele. De miért ne tennénk, ha másért nem, játékból csupán? 

A 10 milliószoros nap eredete:
Évente négyszer „ünnepeljük”, Tibetből származik az értelmezése, Buddha életével, születésnapjával kapcsolatosak. Ilyenkor minden cselekedet hatása sokszoros. Mondják, jó ezt a napot elmélyüléssel, gyakorlással tölteni. Mondják, hogy az energiák sokkal erőteljesebben hatnak. Talán a teliholdnak is van köze hozzá.

A négy nap ebben az évben -2010-ben:
Február 28. vasárnap
Május 27. csütörtök
Július 15. csütörtök
Október 29. péntek

Az első volt a Csodák Ünnepe, a második, vagyis mai napi a Születés, megvilágosodás, eltávozás, harmadik a Tankerék ünnepe, negyedik a Visszatérés ünnepe.

Látszik, hogy ez egy keleti ünnep. Mit keres akkor nyugati társadalmunkban?
Mostan, ebben a különleges, 21. századi világunkban a kelet és nyugat összeért. Utazásilag, hírverésileg, szokásilag. Itt is van jóga, ott is van televízió, és sorolhatnám az átfedéseket.

De most mégis inkább arról beszélek, hogy valakinek, akinek Buddha és az ő tanai nem mondanak semmit, miért jó néha a teremtés folyamatára gondolnia.

Teremtő gondolat
Gondolataink teremtenek – ezt tartja ma mindenki, van ebben szerepe a Titok című könyvnek is, nem is kevés. Természetesen nem lesz minden gondolatból megvalósulás, rengeteg gondolat ellentétes, és páronként rontják egymást.

Azzal érdemes foglalkozni, amire sokszor, ugyanúgy gondolunk.
Ha igyekszünk, hogy a pozitív gondolatok legyenek életünkben túlsúlyban, úgy sokkal többször kell rá gondolnunk. Akár edzenünk kell erre magunkat!

Hogyan? Miként?
Amikor régen a Kreatív Baba tanfolyamon arra tanítottam mamákat, hogy a kisbaba, kisgyerek felé csak 10%-ban használjanak tiltószavakat, és 90%-ban igenlést, dicséretet, irányítást, elsőre a szabály könnyűnek hangzott. Aztán ahogy figyeltünk magunkra, igencsak nehéznek tűnt. Annyiszor mondunk NEM-et! És nemcsak a gyerekre! Magunkra, a gondolatainkra.

Nézzük csak meg:
Jön egy jó gondolat: „lehet sokan még este is szívesen olvasnának a 10 milliószoros napról, jó ötlet lenne írni egy cikket”

Örülök neki. Jó gondolat. Folyik a kezemre a meleg víz, mert mosogatok.
„De már késő van rá.”
Sőt.
„Nem is olvasnának róla, ha akarják, már régen megtehették volna!”
És még ez is:
„A szerkesztő be sem szerkeszti ennyi idő alatt.”
Ugye, jó kis negatív teremtés nyomja le azt a kicsi, félénk, igaz tündöklően tiszta pozitív, és szenvedélyes alkotásvággyal rendelkező kis gondolatot?

Mit lehet tenni: Teremtek, és megírom azt a cikket. Ha másnak nem, akkor magamnak!

Így járj el mindennel! Én megosztottam, most rajtad áll...