A koleszterinszint évszakonként változik?!
Dr. Pintér Zsolt ● 2012-12-14 11:30
Néhány éve tudjuk,
hogy a téli időszakban
a koleszterinszint magasabb,
mint a nyári hónapokban.
Ennek oka azonban még tisztázatlan.
Egy
amerikai kutatás keretében 500 fő bevonásával vizsgálták a
koleszterinszint és az évszakok változása közötti összefüggéseket...
A koleszterinszint évszakonként változik?!
Egy érdekes tudományos tanulmány azt találta az Amerikai Egyesült
Államokban, Massachusetts államban, hogy férfiaknál decemberben, nőknél
pedig januárban a legmagasabb átlagosan a vér koleszterin szintje.
Érdekesség, hogy a nyári hónapokban normális értékeket mutatóknál is
22%- ban kóros értékeket mértek télen. Mint ahogy az is, hogy a téli
időszakban jelentkező koleszterinszint emelkedést azoknál a személyeknél
is kimutatták, akik már szednek valamilyen koleszterincsökkentő
gyógyszert.
Több magyarázat is készült a megfigyeléssel kapcsolatosan, egyesek a
nyári hónapokban a télinél nagyobb teljes vérmennyiséggel magyarázták
ezt a jelenséget (így ugyanis a koleszterin relatív kisebb
koncentrációban lehet a vérben).
A télen sokszor észlelhető
testsúlygyarapodás a vizsgált csoportot nem jellemezte, így ez nem adott
magyarázatot a megfigyelésre.
A fenti jelenség ismerete hasznos lehet azok számára, akik az életmód-
változtatás segítségével kívánják csökkenteni szérum koleszterin
szintjüket, hiszen amennyiben nyáron kezdik diétájukat, az őszi-, téli
időszakban ellenőrizve laboratóriumi eredményeiket nem biztos, hogy
javulást észlelnek.
De vajon mit is mutat tulajdonképpen koleszterinszintünk…?
A koleszterin a vádlottak padján – Bűnös vagy ártatlan?
„A koleszterin molekuláról általánosságban elmondhatjuk, hogy az
élethez nélkülözhetetlen anyag. A sejtek alkotóeleme, a sejtek
önmegújító és javító mechanizmusaihoz elengedhetetlenül szükséges,
rendelkezik antioxidáns képességgel és az agyban az idegsejtek megfelelő
működéséhez is nélkülözhetetlen” – magyarázza dr. Filiczky István,
a Dr. Rose Magánkórház belgyógyásza és gasztroenterológusa. „Azonban
számos nemzetközi tanulmány szerint az úgynevezett LDL koleszterin - low
density lipoprotein - a verőerek (artériák) belhártyájába beépülhet,
mely ezen ereket szűkítheti, és keringési zavart okozhat (a szívben
szívinfarktust). Így a magas LDL koleszterin („rossz koleszterin”) szint
magas rizikót jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására.
Ugyanezen tanulmányok szerint azonban a HDL koleszterin (a „jó
koleszterin”) - high density lipoprotein - megvédi a verőereket a
vérrögképződéstől, tehát a magas HDL szint alacsony kockázatot jelent a
szív- érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából.”
Az összkoleszterin mérése mellett tehát fontos a jó és rossz
koleszterin arányának meghatározása, mert ezek aránya befolyásolja a
kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát. A legjobb az alacsony LDL
és a magas HDL arány.
ÉRDEKESSÉG - A koleszterin rehabilitációja
A koleszterin szó sokáig mindenkiben a
szív- és érrendszeri betegségek fogalmához kapcsolódott, majd egyre
több tanulmány jelent meg az úgynevezett "jó" koleszterinről, amely épp
az említett rendellenességektől hivatott megvédeni. Nehéz azonban úgy
kommunikálni a témát, hogy az átlagember napi szinten is értse, mely
zsírokat fontos bevinnie a szervezetébe, és melyeket kell kerülnie. Hol
arról olvasunk, hogy a tojás sárgája árthat, hol épp ellenkezőleg,
fontos élettani hatásáról olvasunk. Atkins professzor és követői
megkérdőjelezték a tiszta disznózsír ártalmasságát, miközben mások arra
buzdítanak, hogy avokádó és halolaj kapszula formájában vegyük magunkhoz
az egészséges zsírsavakat.
Egy biztos, az LDL-nek nevezett koleszterin magas szintje plakkok
képződését eredményezi az érfalakon, míg a HDL koleszterin védi ereink
épségét.
Most azonban újabb állítás látott napvilágot a HDL-lel kapcsolatban. Amerikai kutatók szerint a megfelelő HDL szint erősen csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Azt nem sikerült bizonyítani, hogy maga a HDL véd a ráktól, de annak összefüggését igazolták, hogy a magasabb HDL szint akár több mint 30%-ban csökkenti a daganatok megjelenésének rizikóját.
|
|
TUDTA- E?
A koleszterin az állati eredetű sterolok közé tartozik. Minden sejtünk
képes termelni és felvenni is. Szervezetünk fontos zsír jellegű
alkotóeleme. Amennyiben nem a szervezet állítja elő, úgy csupán az
állati eredetű táplálékokkal vehetjük fel. |
Természeti népeknél, vegetáriánusok esetében 3 mmol/l alatti
koleszterinszint tekinthető optimálisnak. A társadalmi fejlődésnek és az
életmódváltozásnak köszönhetően a vérszérumunk koleszterinszintje
megemelkedett. Ennek oka az egyre több zsírt, húst tartalmazó ételek
fogyasztása, és a mozgásszegény életmód. E két tényező egyértelmű
összefüggést mutat az artériák elmeszesedésével. Ennek ellenére a magas
koleszterin, a szív-és érrendszeri megbetegedések és az ebből eredő
halálozások mindössze 40%-ában jellemző. Jelen álláspont szerint 6,8
mmol/l feletti koleszterinszint tekinthető magasnak.
Amennyiben a szív-és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezői jelen
vannak, ajánlatos az őszkoleszterin szintet 4,5 mmol/l, különösen
súlyos esetben 3,5 mmol/l alá csökkenteni. A nőknek általában
alacsonyabb a koleszterinszintjük, azonban ez az előny a menopauza után
eltűnik. A kor előrehaladtával a koleszterinszint mindkét nem esetében
emelkedő tendenciát mutat.
A vér koleszterinszintjét 60- 90%- ban genetikai tényezők határozzák meg
Genetikailag 100-nál is több gén hibája szükséges a magas koleszterin
kialakulásához. Ilyenkor a májsejtek LDL receptorai szenvednek zavart. A
genetikailag magas koleszterinértéket hyperkoleszternémiának nevezzük,
mely dominánsan öröklődik, így valamennyi gyereknek tovább adódik. A
zsírokban, szénhidrátban gazdag táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a
dohányzás mind tovább növeli a magas koleszterin kialakulásának
esélyét.
A koleszterinszint befolyásolására számos gyógyszeres és egyéb kezelés
áll rendelkezésre. „A nem túl magas koleszterin értéknél koleszterin
szegény diéta bevezetése ajánlott, mely halban, zöldségben, gyümölcsben
és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag. A diéta mellett fontos a
rendszeres testmozgás és a stressz oldás. A jóga vagy más relaxációs
módszerek növelik a vérben lévő jótékony HDL arányát. Amennyiben a diéta
nem vezet eredményre különböző táplálék kiegészítő szerek fogyasztása
javasolt (Pl.: omega 3 zsírsavak). Gyógyszeres kezelést csak orvosi
felügyelet mellett lehet alkalmazni. Az adott orvos feladata megítélni,
hogy koleszterin felszívódást gátló, koleszterint cserélő vagy
koleszterintermelést gátló terápia szükséges” – hangsúlyozza Filiczky
doktor.
Forrás: www.drrose.hu
A cikk második része:
Koleszterin Dosszié 2. rész
Kép forrása: www.gettyimages.com
Bejegyezte:
orchidea1957
dátum:
csütörtök, december 20, 2012
Kapcsolódó hírek:
Márton nap és minden ami hozzá kapcsolódik
121 éve született Öveges József (1895. november 10 – 1979. szeptember 4.)
A Gergely-naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe .
AUGUSZTUS 15. – NAGYBOLDOGASSZONY – SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE