Áldott Húsvéti Ünnepeket!
A húsvét a keresztény egyház
legnagyobb ünnepe.
A Biblia szerint Jézus,
pénteki keresztre feszítését követően
harmadnapra feltámadott.
Kereszthalálával megváltotta
az emberiség bűnét,
feltámadása és mennybe
menetele győzelem a halál felett.
Mikorra esik a húsvét 2016-ban?
A húsvét
a tavasz egyik jelképe és egyben a legszebb ünnepe is.
Mozgóünnep,
éppen ezért szerepel a naptárban
minden évben más időpontban, és éppen
ezért nem könnyű tudni,
hogy éppen mikorra esik.
Időpontját a holdnaptár szerinti holdállás alapján számítják,
március vagy április hónap valamely napján ünnepeljük.
2016-ban ez különösen korai időpont,
hagyományosan a tavaszi
napéjegyenlőség utáni
első holdtöltét követő vasárnap.
A tavaszi napforduló
csillagászati értelemben idén
március 20-án, hajnali 4 óra 30 perckor
következik be.
Ezen a napon pontosan ugyanolyan hosszú az éjszaka mint a
nappal.
A telihold
mindössze két nappal később,
március 22-én,
kedden ragyogja be az
égboltot,
így a húsvét az ezt a napot követő első vasárnap lesz,
amely 2016-ban március 27-re esik.
A húsvét a zsidóság és a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe.
A zsidó húsvét a pászkaünnep,
az egyiptomi szabadulásra való emlékezés,
míg a keresztény húsvét
Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés.
A zsidó húsvét története
A zsidó húsvét eredetileg az aratás
kezdetének az ünnepe volt,
azaz természeti ünnep volt (i. e. 9. század).
Egy-egy hibátlan bárányt öltek le az előestéjén
a hétnapos ünnepnek, s
úgy sütötték meg,
hogy ne törjék meg a csontot.
Elfogyasztása
kovásztalan kenyér (macesz),
valamint keserű saláta kíséretében történt.
Március 22-re eshet a legkorábbi húsvét
A legkorábbi húsvéti
időpont március 22-én lehetséges, amennyiben a
holdtölte 21-én szombaton
következik be.
A keresztény húsvét
Jézus Krisztus feltámadására való
emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk,
emberekért tett.
Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis,
hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit
által üdvözülhessünk, kegyelemből.
A keresztény húsvét időpontja a
325-ös niceai zsinaton lett meghatározva.
Eszerint a tavaszi
napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte
utáni első vasárnap a húsvétvasárnap.
A húsvét így, ellentétben a karácsony ünnepével, minden évben más napra esik, de mindig március 22. és április 25. között.
A húsvét meghatározza a többi mozgó ünnep dátumát is: farsangvasárnap, virágvasárnap, áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Úrnapja.
A húsvét magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt,
a hústól való 40 napos tartózkodás.
Húsvét körüli további ünnepek
- Áldozócsütörtök:
- A keresztény egyházban húsvét
ünnepét követő negyvenedik nap, a mennybemenetel napja, azaz Jézus
mennybemenetelét ünnepeljük, ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás
időszaka.
- Virágvasárnap:
- A keresztény húsvét előtti vasárnap. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emléknapja.
- Pünkösd: A húsvét utáni hetedik vasárnap és az
azt követő hétfő.
- A Szentlélek apostolokra való kiáradásának, az Egyház
megalakulásának ünnepe. A zsidó vallásban annak emléknapja, amikor Mózes
a Sínai-hegyen átvette a törvény tábláit. Időpontja, neve, tárgya és
jellege sokat változott (pl. aratási ünnep, ötvenedik nap, az első
termés ünnepe).
Ez nagyon ritkán fordul elő,
és ez esetben nem
szuperhold, de különleges alkalom lesz.
1623, 1761 és 1818 épp ilyen évek voltak.
A következő március 22-i
húsvétra még igencsak várnunk kell,
hiszen 2038 lesz majd egy
ilyen
különleges év.
Március 27-re
sem akad példa túl gyakran, annak
ellenére sem, hogy legutóbb 2005-ben esett erre a napra húsvét,
azt
megelőzően pedig 1932-ben.
A következő március 27-i húsvét ugyanakkor
csak 141 év múlva, 2157-ben lesz.
Miért épp így számítjuk a húsvét időpontját?
A
húsvét időpontját a 4. században,
a 325. évi niceai zsinaton határozták
meg.
Ekkor döntötték el az egyházi méltóságok, hogy a tavaszi
napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen húsvét
vasárnapja.
Vitára ad okot, hogy csak a katolikus egyház számítja a
húsvét időpontját ilyen formán.
Más keresztény vallásokban más
időpontra esik a feltámadás,
a húsvéti újjászületés napja.
Változtatnának a húsvét időpontjának kiszámításán
1997-ben az Egyházak Világtanácsának ülésén már javasolták a húsvét
időpontjának azonos elvek mentén, például a csillagászati megfigyelések
alapján történő kiszámítását. Egyelőre sajnos még nem született
egyetértés a kérdésben.
A Nobel-békedíjra jelölt Ferenc pápa
2015. júniusában ugyanakkor bejelentette,
a római katolikus egyház nyitott a húsvétszámítás időpontjának megváltoztatására.
Hitünk igazi titka, Isten
felfoghatatlan szeretetének szemlélése a húsvétban teljesedik ki.
Csak
hát ez kényelmetlen:
amíg a jászolban fekvő kisgyermek látványa kedves
kép,
addig a Golgota olyan tükröt tart elénk, amibe nem szívesen nézünk.
Egyikünk sem akarja könnyen elfogadni, hogy mi is,felelősek vagyunk
az Isten Fiának
szörnyű halálában.
Márpedig „a mi
bűneinkért szúrták át,
a mi gonoszságainkért törték össze;
a mi
békességünkért érte utol a büntetés,
az ő sebei szereztek nekünk
gyógyulást”
(Iz 53,5).
Ha a feszületre nézek és őszintén
végiggondolom azt a szörnyű szenvedést,
amibe Jézus belehalt,
akkor meg
kell rendülnöm azon,
hogy az én látszólag nem súlyos, kényelmes „kis”
bűneim valójában mennyire szörnyűek és mi lett a következményük.
De még
inkább meg kell rendülnöm
azon a szereteten,
amely képessé tette Jézust
arra,
hogy a világ összes bűnét magára vegye. Felfoghatatlan titok.
Húsvét titkának lényegi része,
hogy Jézus Krisztus él!
Az élő Jézussal
találkozom a szentáldozásban,
de ő bocsát meg nekem
a szentgyónásban
(katolikus egyház rítusa) is.
Jézus feltámadt és minket is feltámaszt (1Kor 6,14).
(Trónoló Krisztus: Siess Zsuzsa ikonfestő alkotása)
A húsvét gyümölcse
öröm és béke.
Nem evilág békéje, hanem sokkal
mélyebb annál.
Mert „ki
szakíthat el bennünket
Krisztus szeretetétől?
Nyomor vagy szükség?
Üldöztetés vagy éhínség,
ruhátlanság,
életveszély vagy kard? ...
De
mindezeken diadalmaskodunk ő általa,
aki szeret minket”
(Róm 8,35.37).
Az
élő Jézus Krisztus,
aki maga a feltámadás és az élet,
növelje hitünket
és a húsvéti
szentgyónásban
(Katolikus egyház rítusa szerint)
adja meg a
tiszta szív békéjét és örömét
mindannyiunknak!
FORRÁS: INTERNET, http://www.nlcafe.hu
Bejegyezte: Szőke Sándorné Ágota operátor
A - NETWORK Magyarságunk,
a lélek él, Budakeszi Klub,
Együtt Budakesziért Fórum
Szerk.: Szathmáry Olga Ottília, a fenti Közösségi Oldalak vezetője
Kommentáld!