557 évvel ezelőtt,
1458. január 24-én a Duna jegén választották
Magyarország királyává
a 15 esztendős Hunyadi Mátyást.
A magyar
köznemesség hatalmas tömegének részvételével, az egész nemzet akaratával
egyetértésben közfelkiáltással választották meg az ifjú királyt.
A
reménytelen helyzetben lévő nemzet Megváltójaként tekintett az alig
15
esztendős Mátyásra.
Az idegen királyok által lezüllesztett országot
három oldalról is támadás fenyegette,
Mátyás a cseh király fogságában
sínylődött, elrabolt Szent Koronánkat pedig
az orgazda német császár
bitorolta.
Ilyen körülmények között került sor a királyválasztásra,
melyről a kortárs Thuróczi János, korának kiváló jogtudósa és
történetírója hitelesen tudósít.
Amikor László király meghalt,
erősen megijedtek azok az urak,
akik Hunyadi László halálát okozták.
Hogyne ijedtek volna meg, amikor Szilágyi Mihály nagy sereggel
közeledett Buda felé.
Pedig Szilágyi Mihályt nem a bosszúállás
szándéka vezette, ő ennél többre vágyott:
a trónt akarta megszerezni
unokaöccsének, Hunyadi Mátyásnak.
Amikor Szilágyi Mihály a fegyveres
sokasággal Pest városába érkezett, az isteni akarat csodálatos jeleket
mutatott.
Az első éjszakán, abban a hideg télben minden csillag fényesen
ragyogott az égen, a Duna vize pedig olyan erősen befagyott, hogy a jég
hátán úgy járhattak, mint a sík mezőn.
Reszkettek is az urak a budai
várban, mert Pest felől minden baj nélkül fel lehetett vonulni a várba.
Ha most Szilágyi Mihály bosszút forral, vége az életüknek…
De
Szilágyi Mihály megüzente az uraknak, hogy nem áll bosszút Hunyadi
László haláláért.
Ekkor az urak felbátorodtak, levonultak Pest városába,
hogy a király megválasztásáról tárgyaljanak.
Ott sokat tárgyalni nem
kellett, mert a köznemesség sokasága, negyvenezer ember állott a Duna
jegén,
és mind
Hunyadi Mátyást éltette.
A gyerekek pedig ezt a dalt
énekelték a pesti utcákon:
“Mátyást mostan választotta
Mind ez ország királyságra,
Mert ezt Isten adta nekünk
Mennyországból oltalmunkra.”
Ezen a napon is csoda történt: a választás híre még ki sem szivárgott,
de a pesti nagytemplomban már felhangzott a hálaadó ének.
Amikor aztán
az egész nép megtudta,
hogy Mátyás lett a király,
mindenki nagy örömmel
ujjongott.
A templomokban meghúzták a harangokat,
harsogtak a
kürtök, szóltak a sípok
és olyan nagy hangon énekelt mindenki, hogy
megtelt azzal a levegőég.
A választás éjszakáját annyi máglyarakás
világította meg,
hogy az emberek azt hitték,
a csillagok szálltak le az
égboltról.
Soha még királyválasztás ennyi örömmel, ennyi dicsőséggel nem történt.
De nemcsak Magyarországon örültek ennek a választásnak!
Erdélyben még
sokkal nagyobb volt az öröm, mert a Hunyadiak onnan származtak, s maga
Mátyás Kolozsvár városában született.
Ezért aztán Szilágyi Mihály, aki
az egész választást rendezte, a választás után levelet küldött az
erdélyi rendeknek.
Azt írta a levelében:
“Ti láttátok a fenséges Mátyás urat,
amikor megszületett, szemetek előtt
nevelkedett, ezért magatokénak nevezhetitek.
Nyissátok hát meg a
vigasság forrásait, örvendjetek, vigadjatok, ujjongjatok, és adjatok
hálát a jóságos Istennek azért a boldogságért, amelyben a magyar nemzet
részesült !!”
Örült egész Magyarország,
vele örvendezett szép
Erdélyország,
amiért a törökverő Hunyadi János fiát,
az ifjú Mátyást
királlyá választották !!!
Forrás:magyarno.com, bejegyezte Szőke Sándorné Ágota moderátorunk;
Szerk.:NETWORK Magyarságunk, az élet él Közösségi Oldal szerkesztő Szathmáry Olga Ottilia
Kommentáld!