Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020. április 5-én "Virágvasárnapon",
és Vince napján szeretettel köszöntöm név- és születésük napját ünneplőket, emlékezzünk meg mai napi hagyományainkról.
- Beköszönőmben elsőként a "Virágvasárnap" liturgiai jelentőségéről. Gondolkodásra késztetném az olvasókat.
- Vince névnap és a sok néphagyomány
(a szőlőt és bort szentek vigyázzák) eredetileg a január 22-ei
ünnepkörhöz tartozik.
Szent Vince, Zaragoziai Szent Vince élettörténete is.
(Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia)
- Szeptember 27-én
Páli Szent Vince szentté avatott római katolikus áldozópap, a Lazarista rend és a Vincés család szerzetesközösségeinek alapítója a katolikus egyház szentjének
a "bevett egyházi ünnep"-e...
- Latin eredetű Latin eredetű, a Vincentius névből, mely a vinco szóból származó személynév, győztes jelentéssel.
Angolul Vincent.
Vincent van Gogh festőművész élettörténetéről és művészettörténeti jelentőségéről korábban már írtam, bár Róla nem lehet elégszer megemlékezni... (szerk.:Olgi)
1.) Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.
Húsvét előtti 7. nap.
Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.
Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék.
Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták
Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet.
Máté, Márk és Lukács szerint
a felsőruháikat az útra terítették
és gallyakat vágtak a fákról,
János az egyedüli,
aki pálmaágakról számol be.
Jézus bevonulásának útvonala:
a Biblia szerint Betániából
az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át,
az Aranykapun keresztül vezetett.
Célja pedig a jeruzsálemi templom volt.
Szintén a Bibliában olvasható,
hogy Jézus szamárháton érkezett.
A nép ünnepléssel fogadta
a „messiás királyt”,
a római uralom alól való
felszabadítót várták benne.
Virágvasárnapi passió
érthetetlen isteni ragaszkodás lenne?
- Míg a jeruzsálemi liturgiában
az V. században Jézus dicsőséges bevonulását elevenítették meg a történések eredeti helyszínének varázslatában,
- addig a római liturgiában ekkor már a szenvedés vasárnapjának (dominica passionis) hívták a virágvasárnapot.
A pápa ezen a vasárnapon,
majd nagyszerdán kommentáltja az eseményeket,
Máté evangéliumából felolvasott szenvedéstörténetet.
- A virágvasárnapi liturgiánk fontos része a barkaszentelés és a körmenet – amikor a bevonulás evangéliumát olvassákfel.
- A liturgia középpontjában a passió áll.
A katolikus vallást hívők mindmáig az adott évnek megfelelően valamelyik
szinoptikus evangéliumból
(Máté, Márk, Lukács) olvassák vagy éneklik.
- Lukács evangéliuma - Hangoskönyv (2014-es Szt. Jeromos kiadás)
- Márk evangéliuma - Hangoskönyv (Szt. Jeromos Társulat 2014-es kiadás);
https://www.youtube.com/watch?v=u2yUWrZvQ0M;
- Biblia - Újszövetség - Márk - evangéliuma
https://www.youtube.com/watch?v=_wNaA2qGUCM
- János evangéliuma /Teljes/;
https://www.youtube.com/watch?v=Yhpo8QYUBrA&t=3770s
- János evangéliuma
https://www.youtube.com/watch?v=Yhpo8QYUBrA&t=3770s
https://www.youtube.com/watch?v=CuK_HONWhGQ
- Jeremiás
https://www.youtube.com/watch?v=CKjKNonPKgA
Miért kell virágvasárnap passiót olvasni?
Hiszen a dolgok időrendjében ez az elővételezés zavart okoz,
nagypéntek még odébb van..
Mintha megkettőznénk a szenvedés elbeszélését...
Miért nem elég, ha megállunk a bevonulás evangéliumánál virágvasárnap?
Különös, hogy bár a liturgikus év ünneplésében ott van a mimézis,
az üdvösség története eseményeinek minél pontosabb felelevenítésére való törekvés...
- "...Az idősíkok mégis összecsúsznak,
és így vagy úgy a teljes misztérium,
az Ószövetség, a megtestesülés és
a húsvét mindig jelen van a liturgiáinkban..."
és a valóságban is talán!
(szerk.: Szathmáry Olga Ottilia)
Ha tehát a szenvedéstörténetet elővételezzük virágvasárnap,
úgy húsvét teljes,
tágabb összefüggése adja meg
azt a hátteret,
ami alapján a Jeruzsálembe való bevonulás gesztusa érthetővé válik:
- aki most érkezik, az király,
uralkodó, megmentő,
megilleti a nép ünnepi üdvözlése.
A királyság beteljesül, itt, most, azonnal.
- De egészen másképpen, mint ahogyan azt a Jézust ujjongva fogadók gondolnák.
- Jézus az árulás éjszakáján, a magára hagyatás, az elítéltetés és a megvetés pénteki (Nagypéntek) napján
(Szent Máté szerint - A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE -
Júdás:"Mit adtok nekem,
ha a kezetekbe juttatom őt?")
- a passió bugyraiba alászállva a kereszten foglalja el Jézus királyi trónusát!
Ezért kell olvasnunk
virágvasárnapon a passiót,
még ha időrendben előrevisz is bennünket.
Talán megújítha hitünket, elgondolkodtat minket 2020. április 5-én,
a "koronavírus járvány" idején
és elmúltával még változtathatunk mindennapi életünkön,
cselekedeteink által...
(szerk.:Szathmáry Olga Ottilia)
Néphagyományaink
- „Virágvasárnap,
litánia után jártak villőzni a lányok.
Egyikük színes pántlikákkal ékesített fűzfaágat visz. Házról-házra mennek. Estefelé készítenek egy szalmabábot, felöltöztetik rossz kabátba,
régi kalap is akad rá.
Ez a ,kicevice' (kice: zsupszalma). Néhányan felkapják, megkerülik a falut, kert megől is, utcán is.
Azután kiviszik a határba.
A többi lány velük, közben folyton énekelnek. Kint elégetik a bábot, imádkoznak egy Miatyánkot és Üdvözlégyet.
-
A palóc leányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, és
énekelve végigvitték a falun, aztán levetkőztették, majd vízbe dobták
vagy elégették.
A szokás századunk első évtizedeiben még élt. A szalmabábut kisze, kiszi, kicevice, villő, banya stb. névvel illették, a szokást kiszehajtásnak mondták.
A kisze szláv eredetű szó, a jellegzetes böjti ételnek, a savanyúlevesnek, a korpaciberének a neve.
A kiszebábu magát a böjtöt szimbolizálta, „kihajtása”
pedig a böjt örömteli kiűzését, ami együtt jár a visszatérő húsos napok köszöntésével:
„Haj kisze, kiszéce, /
gyöjj be sódar, gömböce!”
2.)
A szőlészek, borászok mindig is a természettel együtt élték dolgos
mindennapjaikat, nem véletlen, hogy szokásaikban is az időjárást és a
termést befolyásoló istenek voltak a legfontosabbak. A kereszténység elterjedésével ugyan megmaradtak az ősi hitvilág termésjóslásai, termékenységi varázslatai,
de a katolicizmus gazdag szentkultuszából „jutott” a borászoknak is.
E védőszentek
(Szent Vince, Szent György, Szent Márton) ünnepei az adott közösség összetartásában mindig is nagy szerepet játszottak,
s ez ma is igaz.
Szent
Vincét a borászok védőszentjüknek tekintik. A néphagyomány szerint: „Ha
megcsordul Vince, teli lesz a pince.” Vagyis, ha ezen a napon esik az
eső, akkor sok borra lehet számítani.
Ugyanakkor Vince legyőzi a telet is, előkészíti a tavasz útját.
- Szent Vincét a szőlészek védőszentjének tartják, kultusza a XI. században terjedt el térségünkben.
A borhoz való kötődését nevének hangzásából eredeztetik:
Vincent – vinum (jelentése: bor).
- A hazai horvátok a török időkben Magyarország területén elterjesztik a vörösbor termelést,
s ahol csak megvetik lábukat,
ott Noé apánk szőlővesszeje is megered.
-
Hét évvel Pécs városának az oszmánok általi elfoglalása előtt Oláh
Miklós 1536-ban Hungária című művében szól a pécsi borok jó híréről, s
szegedi árusításáról.
- Pécsett például a török uralom idején a fehér borok mellett a vörös borok is a kedvelt fajták közé tartoztak,
s hiába tiltotta a hódítók vallása a hegy levének, nedűjének idogálását, mégis, és nem akárki fia, hanem a nagytiszteletű Ghazi Giari török kán, a háborúk szüneteltével pécsi borokat ízlelgetett-kóstolgatott, s verseket költött hozzájuk, illetve, ki tudja,
lehet, hogy épp fordítva volt.
-
A török hódítók uralma idején Szegeden is a Dubrovnik környékéről
áttelepült horvátok nagy szeretettel terjesztik a nemes borok és a
paprika termesztését.
Ez utóbbit csípősége okán nem a pörköltbe vagy a szalámiba rakták, amire, mi tagadás, csúszott volna a jó bor,
gyógyítás céljára,
a magas láz letörésére használták.!!!
A
Vince-napi szokások közül az egyik legelterjedtebb az úgynevezett
„vincevessző”, amelynek állapotából megjósolható az őszi termés
minősége.
A néphagyomány szerint vesszőket kell metszeni a szőlőből, majd vízbe állítva várni, hogy kihajtson.
A szőlővesszőkön található rügyek mennyiségéből lehet következtetni arra, hogy bőséges lesz-e a termés.
Szerkesztő: Szathmáry Olga Ottilia
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vir%C3%A1gvas%C3%A1rnap;
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/viragvasarnaphttps://felvidek.ma/2017/01/ha-csorog-a-vince-tele-a-pince-a-vince-napi-hagyomanyok-nyomaban/,
https://www.magyarkurir.hu/napi-evangelium-2020-aprilis-5-viragvasarnap;
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/horvatok/magyarorszagi_horvatok/pages/018_vince.htm,
- Márk evangéliuma - Hangoskönyv (Szt. Jeromos Társulat 2014-es kiadás)
https://www.youtube.com/watch?v=u2yUWrZvQ0M;
- János evangéliuma /Teljes/
https://www.youtube.com/watch?v=Yhpo8QYUBrA&t=3770s
- Biblia - Újszövetség - Márk - evangéliuma
https://www.youtube.com/watch?v=_wNaA2qGUCM;
- Lukács evangéliuma - Hangoskönyv (2014-es Szt. Jeromos kiadás)
https://www.youtube.com/watch?v=GWvoEsO9R7c
- Jeremiás
https://www.youtube.com/watch?v=CKjKNonPKgA
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
2020.12.29. Szeretet erejében hittel - Szathmáry Olga Ottilia
2020.11.11.Márton napi köszöntő és hagyományaink - Szathmáry Olga Ottilia
2020.10.16 Porosodó emlékeim - Szathmáry Olga Ottilia
2020.09.13. FÉSZEK Irodalmi és Művészeti Kör PÁLYÁZAT - KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS IRODALMI KATEGÓRIÁK EREDMÉNY KIHIRDETÉSE - Szathmáry Olga Ottilia