Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Ez "MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL" közösségi oldala
Csatlakozz te is közösségünkhöz KÉRLEK: MAGYARSÁGUNK- témakörében is légy aktív! A harmónia, a béke, a boldogság, a testi, a lelki egyensúlyban létről való beszélgetésre hívlak. Gyere írd le, mond el, vitázz és segíts mindenki másnak.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
MAGYARSÁGUNK - A LÉLEK ÉL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
4 éve | Szathmáry Olga Ottilia | 0 hozzászólás
2020.04.10-én "Nagypéntek" napján Áldott Húsvétot kívánok
Munkácsy Mihály - Golgota című festménye- Debrecen Déry Múzeum
- a mostani koronavírus-világjárvány által terhelt időszakban.
Emlékezzünk meg
Nagypéntek
és
Húsvét történetéről,
szertartásokról, néphagyományokról. Felvidéken, ma már Szlovákiához tartozó a Selmecbánya búcsújáró hellyel is megismerkedhettek.
Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia
1.) Nagypéntek
a keresztény liturgiában
a húsvét előtti péntek.
Ezen a napon emlékeznek meg
Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről.
A liturgiában a
"húsvéti szent háromnap"
második napja.
Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől.
A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció
-Jeremiás siralmai- és
keresztút-járást is tartanak.
- Nagypéntek az egyházi év legmegrendültebb liturgiája.
A Jézust jelképező oltár üres:
nincsen rajta sem kereszt,
sem terítő, sem gyertya.
Az oltár ma a Golgota sziklatömbjére is emlékeztethet, amelyen a megváltás áldozata végbement.
A nagypénteki ősi szertartás
már a kezdeti időktől kialakult
és három fő részből áll:
- az igeliturgiából olvasmányokkal
- egyetemes könyörgésekkel - ;
a kereszt előtti hódolatból;
valamint a szentáldozás szertartásából.
- A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd
leborulnak az oltár előtt.
-A pap földre borulása:
az önmagát kiüresítő, az emberrel,
a földdel azonosuló
Krisztust jeleníti meg.
Az oltár most maga a Golgota: lélekben járulnak a hívek a Golgotához, Jézus keresztjéhez.
- - A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő,
drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését,
az Isten irántunk való
szeretetének titkát.
Ezután:
– lélekben a kereszt alatt állva – könyörögnek az Egyház,
az emberiség nagy kéréseiért.
Az egyetemes könyörgések
az Egyház tagjaiért és az egész világért szólnak:
minden hívőért, a keresztségre készülőkért,
a keresztények egységéért,
az Ószövetség népéért, a zsidókért,
az Egyháztól elszakadtakért,
a nem hívőkért,
valamint az ország,
a társadalom, a világ vezetőiért
és különösen a szenvedőkért.
- - Ezután a pap
a virágvasárnap letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat:
a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt,
amelyen ott látható az Üdvözítő,
aki értünk szenvedett.
A megbocsátás, a megtérés,
a Krisztushoz fordulás napja ez...
Az oltár előtt álló feszülethez járulunk: nem egy fafeszület előtt hódolunk, hanem a Golgota keresztjén a, Megváltó előtt.
Őhozzá járulunk,
aki meghalt értünk.
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be.
- Végigjárva Jézus keresztútját biztosak lehetünk benne:
az utolsó szó Istené.
A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját.
Figyelmeztet minket a hívőket,
hogy az utolsó nap
nem nagypéntek, hanem:
húsvét.
Húsvét
pedig a jó győzelme
a rossz felett.
A szeretet győzelme
a gyűlölet felett!
A jók győzelme!
Ez a végső jónak, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.
2.) A húsvét
a kereszténység legnagyobb ünnepe,
az "ünnepek ünnepe"
(sollemnitas sollemnitatum).
Jézus kereszthalálával váltotta meg az emberek bűnét, feltámadásával pedig legyőzte a halált.
- A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki.
A keresztény tanítás szerinti beteljesedése:
Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre.
Jézust, a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus.
Munkácsy Mihály: Ecce Homo
- Krisztust nagycsütörtökön elfogják.
- Nagypénteken halálra ítélik és kivégzik. Meghal.
Leveszik a keresztről, sírba teszik.
Ellenségei örülnek.
Elégtételt vehettek a farizeusok is.
-
Nagyszombaton Jézus teste a sírban fekszik. Eközben tanítványai
szétszéledve rettegnek, összezavarodva találgatnak, hogyan történhetett
meg ez az egész a Mesterrel.
A főpapok és írástudók őrséget helyeznek Jézus sírja elé, le is pecsételik azt.
És mindeközben csend, nagy csend.
E nagy csendet csakhamar a feltámadás reggele töri meg.
Az Atya feltámasztja a Fiút a halálból. Teljes diadal a halál fölött.
Krisztus halála nem vége, hanem csodálatos kezdete a történetnek...
- Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.
A feltámadás napján a pápa
a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos
húsvéti üzenetét
és Urbi et orbi
(a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett)
apostoli áldását.
A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.
A keresztút
(lat. via crucis, via dolorosa)
eredetileg az a kb. 1,5 km-es útvonal, melyen
Jézus a kereszttel a Praetoriumtól (Gabbata) kiment a Golgotára.
Ma olyan ájtatosság, amely zarándoklat során a keresztény hívek
Jézus szenvedésein és keresztre feszítésének eseményein elmélkedhetnek.
(Protestáns felekezetek nem gyakorolják ezt a szertartást.)
- Az egyes stációkat Jézus szenvedésének ábrázolásai (stációképek) jelzik,
majd a zárókép a föltámadásra utal.
A templomokban a 14 stációképet a falon körbe, egy-egy kisebb kereszt alatt helyezik el, általában a stációt jelző római számmal együtt.
A szabadban (hegyen) emelt keresztút 14 stációs kápolnából
vagy oszlopból áll és kálváriához vezet.
Különösen a nagyböjt idején gyakorolják.
Folytatásának tekinthető az általában húsvét és pünkösd közötti időszakban gyakorolt ájtatosság, az ún. örömút.
A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása:
- I.Pilátus halálra ítéli Jézust;
- II. Jézus vállára veszi a keresztet
- III. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt;
- IV. Jézus szent anyjával találkozik;
- V. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet;
- VI. Veronika kendőt nyújt Jézusnak;
- VII. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt;
- VIII. Jézus szól a síró asszonyoknak (vagy Jézus vigasztalja a síró asszonyokat);
- IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel;
- X. Jézust megfosztják ruhájától;
- XI. Jézust a keresztre szegezik;
- XII. Jézus meghal a kereszten;
- XIII. Jézust leveszik a keresztről (és anyja ölébe fektetik);
- XIV. Jézust sziklasírba temetik
3.)Húsvéti népszokások:
-
A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a
templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és
tormát már megszentelve, megáldva Húsvétvasárnap az ünnepi
asztalt körül ülve.
fogyaszthassák el
-
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra
húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek
(bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.
-
Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő
szokások és hiedelmek dominálnak,
az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.
-
A szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még
abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban.
- A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak:
a tojás héját a veteményre szórták,
hogy jégverés,
üszög kárt ne tegyen benne.
- Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is.
- Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.
- Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja.
A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig
a mai napig megmaradt.
-
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat.
- A városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt.
Locsolóvers azért mindenhol kötelező. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.
-
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett
tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös
káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző
színűre.
-
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján
vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják.
A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is.
- Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
-
A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes
népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé
vált.
- A
bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép. A jelkép eredete
bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás
közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel
áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus
kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által
váltotta meg az emberiséget.
- A
barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas
virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza.
A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.
- 4.)Egyik néprajzkutatónk, Dr. Barna Gábor írja a Felvidék egyik legismertebb, Selmecbányai Kálvária búcsújáró helyéről: "...a Búcsú a festői szépségű Kálváriához kötődik, amelyet a múlt század közepén Magyarország legszebb Kálváriájának tartottak. A szeptember 14-15-i selmeci búcsúban – csakúgy, mint Kassa, Monok, Ungvár, Rozsnyó és más települések Kálváriáin – a szent kereszt kultusza szorosan öszzefonódik a Fájdalmas Anya tiszteletével.”
A Selmecbányai Kálvária építésének kezdeményezője Perger Ferenc jezsuita páter volt.
A Kálvária 1744 és 1751 között épült, egy barokk stílusú, egyházi épületegyüttes
a Scharffenberg nevű hegy tetején.
Szerkesztette: Szathmáry Olga Ottilia
Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%BAt;
http://confessio.reformatus.hu/v/munkacsy-mihaly-a-golgota-c-festmenyenek-elemzese/;
https://regi.katolikus.hu/cikk.php?h=748
https://mult-kor.hu/mirol-szol-husvet-unnepe-20150405;
https://www.magyarkurir.hu/hirek/nagypentek-jezus-krisztus-kereszthalalanak-napja;
http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/selmecbanyai-kalvaria/
- Lent a Via Dolorosán - Demjén Gábor előadásában
https://www.youtube.com/watch?v=IkNIChLfWwc
- Bolyki Soul&Gospel Kórus - Via Dolorosa;
https://www.youtube.com/watch?v=zic3L69_smc
- Csizsér László - Ott a Via Dolorosán
https://www.youtube.com/watch?v=KhnwOUS8nzc
- Ott a Via Dolorosán (festmények, fotók, zenével)
https://www.youtube.com/watch?v=MFeIHPWK_dk
Jeruzsálem: Via Dolorosa
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
2020.12.29. Szeretet erejében hittel - Szathmáry Olga Ottilia
2020.11.11.Márton napi köszöntő és hagyományaink - Szathmáry Olga Ottilia
2020.10.16 Porosodó emlékeim - Szathmáry Olga Ottilia
2020.09.13. FÉSZEK Irodalmi és Művészeti Kör PÁLYÁZAT - KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS IRODALMI KATEGÓRIÁK EREDMÉNY KIHIRDETÉSE - Szathmáry Olga Ottilia