Szathmáry Olga Ottilia
Véremben kispatak csörgedez
Véremben kispatak csörgedez.
Testemben
nesztelen áramol.
Életnevem boldogan csobog.
Univerzum örvény törvénye.
Odakünn
halkan esőcsepp
ritmusosan betonon dobol.
Nyitott ablakomon át áramol
a felfrissült levegő oxigénnel.
Fák ágain
égi madarak dalolnak.
Esőtáncuk járják boldogságosan.
Etetőikben, felásott földön átázott
magvakat
csipegetnek és kukacot.
Rigók vetekedtek tócsa vizéért és eleségért.
Nőstények
csőrükkel röptükben csatáztak.
A hímek kerítésről, cseréptetőkről nézték.
Aztán a rigóhadsereg hirtelenül elszárnyalt.
A közeli terebélyes tiszafa menedékéből
gyorsan bodza ágaira telepedtek cinegék,
a rozsdás farkú egyedül és a fülemülék.
Csipegni kevés idő maradt, eleredt az eső.
Rigó teli beggyel fenyő csúcsán nézdegélt.
Területét
szemlélgette és várta a napkeltét.
Tegnap még meleg napsütéses tavasz volt
és sétánk Lili kutyusommal vidám játékos.
Út szélén kivágott fa rönkön taplógombák
telepedtek meg, mintha kivirágzott volna.
Lassan közeledik szívünknek szép tavasza.
Fénnyel, örömmel teli bizony ez az áldás!
"Hamvazó szerda" napján fejemre
hamut
bizony
nem
szórok, lelkem szent
csöndjében hagyom
csörgedezni vérereimben, parányi patakom.
Uram! Univerzum szeretet
törvényét betartom.
Budakeszi, 2020. február 26-án
Szathmáry Olga Ottilia
Kommentáld!