Az 1848 - 49 -es forradalom

és március 15.

eseményei

1848–49-es forradalom

és szabadságharc

Március 15.

A modern parlamentáris Magyarország

megszületésének a napja.

Az 1848. március 15-ei forradalom célja

a Habsburg-uralom megszüntetése,

a függetlenség és az alkotmányos

berendezkedés kivívása volt.

1989-ben először volt munkaszüneti nap.

1990-től hivatalos nemzeti ünnep.

Ezen a napon osztják ki

a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848–49-es forradalom és

szabadságharc 

Magyarország újkori történetének egyik

meghatározó eseménye,

a nemzeti identitás

egyik alapköve.

Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás

megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti

mitológia részévé vált.

Szerves része volt az 1848-as európai

forradalmi hullámnak,

azok közül viszont lényegében egyedül

jutott el sikeres katonai ellenállásig.

Eredményességét mi sem mutatja jobban,

mint hogy csak a cári Oroszország

beavatkozásával lehetett legyőzni,

amelynek soha ekkora hadserege addig

nem járt még külföldön.

Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar

nemzet történetének leghíresebb háborús

konfliktusa is.

1848. március 15.

Aznap korán reggel Petőfi Sándor a Pilvax

kávéházba sietett, ahol az ifjak összegyűltek

és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát

ott találván,

Jókai Mór lakására hívta őket,

ahol a 12 ponthoz proklamációt

szerkesztettek.

Petőfi 8 óra körül társaival

a Pilvax-kávéházba ment,

a kitűzött időre csak hatan jelentek meg

(Petőfi, Jókai, Bulyovszky,

Sebő,Gaál Ernő

és Hamary Dániel).

Itt Jókai felolvasta a 12 pontot

és aproklamációt.

Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt.

Innen indultak el az előzőleges

megállapodás szerint először a jogi

egyetemhez az Egyetem utcába.

Annak udvarán már egy csapat tanuló várt

rájuk s ott rögtön széket hoztak

Petőfi ésJókai számára.

Itt is Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt

költeményét, a Nemzeti dalt,

Jókai pedig fölolvasta a 12 kívánatpontot.

Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre

mentek, itt is félbeszakították

az egyetemi előadásokat

és az előbbihez hasonlóképpen

jártak el azudvaron,

később pedig a mérnöki és bölcseleti kar

hallgatói előtt;

ugyanez történt az egyetemi téren is.

Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket

nagy tömegben körül, hanem az utcáról is

nagy közönség csatlakozott hozzájuk,

mely nőttön nőtt.

Forrás: http://hu.wikipedia

Szerkesztette: Szőke Sándorné Ágota, a

NETWORK Magyarságunk a lélek él Köszösségi Oldalunk operátora,

Szerk,: Szathmáry Olga Ottilia fenti oldal vezetője